Tizennégy közép- és kelet-európai országra terjedt ki a GfK Piackutató Intézet tizennégy közép- és kelet-európai országban végzett, 'Korrupciós klíma' című közvélemény-kutatása. Az országok átlagában a válaszadók 57 százaléka boldogul az életben kenőpénz nélkül vagy úgy, hogy csak ritkán ad. A magyarok közt pedig ez az arány 53 százalék.
A magyar lakosság többsége szerint a mindennapi életben korrupció nélkül is lehet boldogulni. Ez a vélemény az átlagosnál jobban elterjedt a nők, a 30 évesnél fiatalabbak, illetve a közepes vagy alacsonyabb jövedelműek között.
Legtöbben Szlovéniában tartják feleslegesnek a kenőpénzt (a megkérdezettek 75 százaléka), sokan választják a tisztességes utat minden esetben Lengyelországban és (71 százalék) és Észtországban (71 százalék). Jóval elterjedtebb a kenőpénz más kelet-közép-európai országokban: a szlovák megkérdezettek 67, a csehek 61 és az ukránok 52 százaléka tartja a mindennapi élet részének a korrupciót.
A tizennégy ország lakóinak átlagosan 60 százaléka azt vallja, soha nem korrumpál senkit. Ritkán ad csúszópénzt az összes megkérdezett 14 százaléka, Magyarországon pedig 25 százaléka. Gyakran szokott csúszópénzt adni a nemzetközi átlag 15, míg a magyarok 23 százaléka. Rendszeresen a régiós átlag 2, a magyarok szintén 2 százaléka. Azaz összesítve a magyarok a közép- és kelet-európai átlagnál gyakrabban élnek a kenőpénz nyújtotta lehetőségével, derül ki a GfK elemzéséből.
(Menedzsment Fórum)
Korruptabbak vagyunk a régiós átlagnál
Magyarországon a megkérdezettek 15 százaléka, Ausztriában pedig 44 százaléka szerint lehet kenőpénz nélkül boldogulni. Muszáj csúszópénzhez folyamodni bizonyos helyzetekben, véli a magyarok 27, az osztrákok 11 százaléka.
