A közgyűlés csak másodjára volt határozatképes - az eredetileg meghirdetett 11 órára nem jelent meg a részvényesek ötven százaléka, így végül második nekifutásra 44,12 százalékos részvétellel tartották meg azt. Mindez csak azért érdekes, mert önmagában a Mol ennél több részvény felett rendelkezik: a kölcsönadott papírokkal és a baráti tulajdonosokkal együtt közel ötven százalék van a cég kezében.
Elsöprő támogatás
Ahogy az várható volt, a közgyűlés elsöprő többséggel szavazta meg a menedzsment már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozott javaslatait, így több helyen is módosul az olajcég alapszabálya. "Hasonló eredményre lehetett számítani, miután nincs igazán ellenfele a menedzsmentnek, legalábbis a közgyűlésen nem képviselhette magát" - fejtette ki az mfor.hu-nak Szegner Balázs, az Equilor elemzője.
Nem vehetett részt az éves közgyűlésen a Mol új, 21,2 százalékos tulajdonosa, az orosz Szurgutnyeftegaz, mely csütörtök reggel fizetett hirdetést jelentetett meg több magyar lapban is. A Mol-részvényesekhez íródott nyílt levél lényege, hogy bár időben teljesítettek minden követelményt a Mol részvénykönyvébe történő bejegyzéshez, a cég "ismeretlen okokra hivatkozva" megakadályozta részvételüket a közgyűlésén. Ezzel ismét lehetetlenné tette, hogy a Szurgutnyeftegaz tájékoztassa a Mol vezetését és a részvényeseket jövőbeni együttműködési szándékairól és reményeiről.
Az üzenettel az orosz cég nyilvánosan is meg kívánta erősíteni, hogy a kölcsönösen előnyös partnerkapcsolat érdekében továbbra is készen állnak a Mol vezetésével a párbeszédre - áll a hirdetésben. A Magyar Energia Hivatal korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a Szurgutnyeftegaz ugyan a részvényesi megfeleltetés fordulónapján, április 9-én bejelentette a hivatalnak tulajdonszerzését, ám azt nem vették tudomásul, hanem kérdéseket intéztek a vevőhöz. Emiatt az orosz cég valószínűleg nem került be a részvényesi könyvbe.
Döntés született a Mol közgyűlésén arról is, hogy felhatalmazzák a menedzsmentet további saját részvények vásárlására. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi, ötven százalék körüli arányról tovább emelkedhet az a részvénymennyiség, amely felett az olajcég rendelkezik.
A részvényesek elsöprő többséggel támogatták a cégvezetésnek azt a javaslatát is, hogy idén ne fizessen osztalékot a Mol, valamint elfogadták a vállalat 2008-as beszámolóját. Arról is határoztak, hogy Csányi Sándor és Dobák Miklós továbbra is a Mol igazgatóságának tagja marad - mandátumukat meghosszabbították.
2010-2011-ben csak enyhe növekedéssel számolnak
A Mol-nak erős, stabil a pénzügyi háttere, s célja, hogy még erősebbé váljon pozíciója annak érdekében, hogy ha vége lesz a recessziónak, ki tudja használni a fellendülés idején a piaci lehetőségeket - mondta Mosonyi György, a társaság vezérigazgatója a közgyűlésen. Hozzátette: a társaságnak 1,5 milliárd euró lehívatlan hitelkerete van, s felkészült a szűk esztendőkre.
Kifejtette: 2010-ben és 2011-ben még inkább stagnálást vagy nagyon enyhe növekedést várnak, 40-80, de inkább 80 dollár közeli hordónkénti kőolaj árral.
A vezérigazgató úgy véli, az alacsony olajár miatt a finomítói árrések nem tarthatók fenn, s Európában már most negyven olyan finomító van, amelynek negatív az eredménye. A költségek, például az áramár növekedése miatt várhatóan csak a hatékony finomítók tudnak nyereségesen működni, illetve fennmaradni, tette hozzá.
A közgyűlést követően Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta: "A mai közgyűlés napirendi pontjainak elfogadása a részvényesek részéről egy új helyzetet teremtett mind a lopakodó felvásárlás elleni védelem, mind a társaság pénzügyi rugalmasságának megőrzése szempontjából."
Harc az oroszok ellen
A közgyűlésen elfogadott alapszabály-módosítások közül a legfontosabb, hogy ezentúl nem szavazhatnak azok a tulajdonosok a közgyűléseken, melyeknek nem átlátható a tulajdonosi szerkezetük. Ez a rendelkezés egyértelműen a Szurgut ellen irányul, ugyanis az orosz cég évek óta még az oroszországi hatóságokkal sem közli, kik a tulajdonosai. Egy orosz gazdasági elemző szerint maga Valagyimir Putyin miniszerelnök birtokolja a cég 37 százalékát, ezt azonban Putyin szóvivője korábban cáfolta.
"Az osztrák OMV 2007-es ellenséges felvásárlási kísérlete óta a Mol szinte mindent megtett a védekezés érdekében, amit megtehetett. A piaci vélekedés szerint jelenleg már lehetetlen a Mol ellenséges felvásárlása, egy ügylethez vagy a cég menedzsmentjének vagy a magyar államnak a hozzájárulása kell" - mondta az mfor.hu kérdésére Szegner Balázs.
Az Equilor elemzője szerint innentől kezdve több út áll az oroszok előtt: vagy eladják 21,2 százalékos részesedésüket egy átláthatóbb tulajdonosi hátterű orosz cégnek, amely szavazni is tud a közgyűléseken. A másik lehetőség, hogy az oroszok megpróbálnak valamilyen módon hatni a Molra, mivel a magyar cégnek jelenleg is komoly érdekeltségei vannak Oroszországban, nyersanyagainak jó részét onnan szerzi be.
"Már a közelmúltban is megfigyelhető volt, hogy a sajtóban nem mindig a Szurgut képviselője nyilatkozott, hanem az orosz energiahivatal elnöke is megszólalt" - hangsúlyozta az elemző.
Előbb-utóbb ki kell teríteniük a kártyáikat az oroszoknak
Szegner Balázs szerint most hasonló folyamat zajlik, mint 2007-ben, amikor az OMV akarta felvásárolni a Molt. "A menedzsment akkor sem volt hajlandó tárgyalni az osztrákokkal, akárcsak most, a Szurgut esetében" - vont párhuzamot a szakember.
Ugyanakkor az Equilor elemzője szerint könnyen elképzelhető, hogy az orosz cég a közeljövőben valamilyen más fórumon nyilvánosságra hozza majd terveit a Mollal kapcsolatban. Ezzel pedig ismét elindulhat egy kommunikációs hadjárat a két cég között, a sajtón keresztül üzengethetnek egymásnak.
"Elképzelhető, hogy ez nem lesz olyan durva, mint az OMV esetében, amikor a Mol és az osztrák cég főműsoridőben tévéreklámokkal próbálta elmondani véleményét" - tette hozzá Szegner.
Beke Károly
