3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Továbbra sincs megállapodás az Európai Unió tagállamai között a munkaidővel kapcsolatos új uniós szabályozásról, de jelentős közeledés mutatkozik a tagországok álláspontjában - tájékoztatta az MTI-t a huszonhét tagország munkaügyi miniszterének csütörtöki brüsszeli találkozóján történtekről Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára.

Mint mondta, előrelépésnek bizonyult, hogy a portugál EU-elnökség javaslatára a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos irányelvtervezetet együtt tárgyalták a munkaidőre vonatkozóval. Ez lehetőséget adott arra, hogy a kettő közül valamelyik tervezet esetében merevebb álláspontot képviselő tagországok kompromisszumkészebbek legyenek - tette hozzá.

Az elnöklő José António Vieira da Silva portugál miniszter a vita elnapolása ellenére úgy vélekedett, jövőre megállapodás születhet a több éve tárgyalt jogszabályokról. Vladimír Spidla, az Európai Bizottság munkaügyi felelőse viszont borúlátásának adott hangot az újabb halasztás miatt, és a vita egy pontján a két tervezet visszavonásával is fenyegetőzött.

A tagországok harmadik éve küzdenek a munkaidő-irányelv felülvizsgálatával és korszerűsítésével, amelynek keretében az EU egyebek között 48 órában maximálná a heti munkaidőt, minimálisra csökkentené az ez alóli kivételek számát, illetve a kivételeket idővel teljesen megszüntetné. A távirati iroda értesülései szerint elsősorban Nagy-Britannia és Málta ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyos kivételek tartósan megmaradjanak.

A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó irányelv fő célja az ebben érintett alkalmazottak védelmének javítása. Ezzel a tervezettel több mint három éve nem jutnak révbe a tagállamok, a fő kerékkötők közé tartozik Nagy-Britannia, Németország és Lengyelország.

A magyar álláspontról Csizmár Gábor elmondta: Magyarország a kompromisszum segítői, építői közé tartozik. Budapest csak a két szélső esetet, a kivételezések azonnali megszűnését, illetve "örök életűvé" tételét nem tudja elfogadni.

Felszólalásában a magyar küldöttség vezetője meggyőződését fejezte ki: az ülés valamennyi résztvevője azt szeretné, hogy az európai munkavállalók számára a munkaerőpiacon jobb feltételek alakuljanak ki. Számokban, arányokban nagyon sok kompromisszumlehetőség adódik - emelte ki.

Külön napirendi pont keretében foglalkozott a miniszteri tanács a kiegészítő nyugdíjak hordozhatóságával kapcsolatos irányelvvel is. Ennek az esetében a magyar miniszter meglátása szerint nagyon közel kerültek a megállapodáshoz, amelyet hamarosan el is érhetnek.

Csizmár Gábor jelezte azt is, hogy Magyarországon a kiegészítő nyugdíj intézménye még csak most van kialakulóban, ezért hazánk részéről nincs akadálya a kompromisszum elfogadásának.

MTI/Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!