A szakember - aki 2002 és 2004 között a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere volt - többek között elmondta: a cégek versenyképessége nem függetleníthető a külső környezettől, amelybe bele tartozik az infrastruktúra, a makrogazdasági környezet valamint az intézményi háttér. Mint megjegyezte, Magyarország infrastrukturális állapota jobb megítélés alá esik, mint az ország egészének versenyképessége, és ez az elmúlt 15-20 évben végrehajtott autópálya-építéseknek, illetve az európai szintűre felhozott telekommunikációs fejlesztéseknek köszönhető.
László Csaba a versenyképesség másik jelentős tényezőjéről, a humán infrastruktúráról úgy vélekedett, azt rövid idő alatt nagyon nehéz megváltoztatni. Amíg például az adórendszert egy év alatt lényegesen át lehet alakítani, addig az alapfokú oktatásban egy új módszer felmenő rendszerű bevezetésének hatása leghamarabb csak 10-15 év múlva érezteti hatását - fogalmazott.
Az előadó a piaci környezet, mint újabb befolyásoló elem, apropóján arról beszélt, hogy jelenleg Európában már egyre kevésbé nemzeti piacokban gondolkodnak a cégek. A nemzetközi áruházláncoknak beszállító nagy világcégek már régiós, 34-40 milliós lakosságú piaci struktúrákban gondolkoznak - jegyezte meg.
László Csaba - újabb versenyképességi tényezőket sorolva - elmondta azt is: a hazai kisebb vállalkozásoknál mai napig tapasztalható hátrány, hogy a társaság vezetése egyetlen embert jelent, "és amikor főnök elmegy síelni, megszűnik a cégnél az élet".
A közgazdász szerint a magyar vállalkozások vezetői kevés energiát fordítanak a dolgozók teljesítményének elemzésére, motivációjára, mert azt gondolják, "a borítékkal mindent el lehet intézni", pedig a prémium önmagában nem helyettesíti a munkavállaló értékelését.
MTI
