Jó példa e tévhitre, hogy az 50-es években sokan úgy gondolták, az automatizálás tömeges munkanélküliséget fog okozni. A közgazdászok szerint ez a hibás elmélet mindig felbukkan, ha a gazdaság nem megfelelően teljesít. Amerikában hagyományosan a baloldal szokta hangoztatni e nézetet, jelenleg azonban a Bush-kormány próbál mintegy mentségként az elv bástyája mögé rejtőzni, és azt vallja: ez a jelenség okolható a jelenlegi kiábrándító munkaügyi helyzetért. A kormány nem vallja be, hogy a hibás adócsökkentő politika nem érte el a célját. Ha az amerikaiak elhiszik, hogy egy bizonyos pont után nem lehet új munkahelyeket teremteni, vezetőiket nem fogják egy jobb gazdaságpolitika kidolgozására kényszeríteni,
Veszélyes, hogy Bush elutasítja a munkapiac helyzetén valóban javító politikát. A közgazdászok immár 2001 óta kérik a kormányt, hogy adjon segélyt a helyi önkormányzatoknak: a tanárok és a rendőrök így nem veszítenék el munkájukat. A belbiztonsági kiadásokat sem kellene visszafogni: ha a kormány attól fél, hogy ezek a kiadások növelik a költségvetési hiányt, akkor miért nem vonja vissza az adókedvezményeket?
A téves nézet emellett a protekcionizmust is támogatja. Ha ugyanis az emberek nem hisznek a gazdaság új munkahelyteremtő képességében, akkor követelni fogják, hogy a kormány védje meg az országot a kínai és a más nemzetiségű versenytársaktól. Ha pedig a lakosság azt tapasztalja, hogy a kínai verseny miatt munkahelyek szűnnek meg, akkor a közgazdászok hiába érvelnek a szabad kereskedelem politikája mellett. Sajnos a protekcionizmus Amerikára és Kínára is jellemző. Ha az Egyesült Államok hamarosan nem képes új munkahelyeket teremteni, az ördögi kör bezárul.
The New York Times - Nemzetközi Hírfigyelő
Lehet-e új munkahelyeket teremteni?
Az átlagemberek tévesen úgy vélik, hogy bolygónkon csak egy meghatározott mennyiségű munka végezhető el, vagyis a termelékenység emelkedése csökkenti az elérhető munkahelyek számát.
