Magyarországon - bár időről időre felröppennek hírek nagy nemzetközi kereskedelmi láncok várható belépéséről - új piaci szereplő megjelenése zöld mezős beruházással nem, csak vállalatfelvásárlással képzelhető el - mondta Madarász Tamás a Budapest Business Journal és a ReSource által szervezett szakmai konferencián. Az ország területe lényegében lefedett a nagy hipermarket-láncok - a Cora, az Auchan, a Tesco és az Interspar - által. Az új belépőknek azzal is számolniuk kell - tette hozzá -, hogy a fejlesztési költségek ma kétszer-háromszor akkorák, mint az 1990-es években, a nagy láncok megtelepedése idején voltak.
A magyarországi hipermarketek elterjedését meghatározta Budapest bevásárlóközpont-ellenes szemlélete - véli a Tesco hálózatfejlesztési igazgatója. Az elmúlt 5-6 évben számtalan meghiúsult kísérlet történt budapesti áruházak építésére, jelenleg is folyamatban van néhány hasonló. A fejlesztőknek igen bonyolult és hosszadalmas engedélyeztetési eljáráson kell keresztülverekedniük magukat s igen gyakori, hogy az ingatlanfejlesztőket költséges infrastrukturális fejlesztésekre kényszerítik. Ennek következménye az a magyar sajátosság, hogy a hipermarketek a budapesti agglomerációban, a városon belül pedig csak shopping centerek részeként létesültek.
Ugyancsak magyar sajátosság, hogy a hipermarketek - amelyek általában 20-30 kilométeres vonzáskörzetben élő lakosság ellátásával számolnak - nemcsak az autós vevők kiszolgálására szakosodnak. Magyarországon ugyanis a vásárlók 10 százaléka a menetrend szerinti vagy külön buszjárattal közelíti meg a bevásárlóközpontot. A jövőben a hipermarketek 3000 ezer négyzetméteren vagy annál is kisebb területen épülnek majd, s számolni kell a hipermarketek "becsomagolásával" - hangsúlyozza Madarász Tamás. Az áruházak a jövőben nem mint önálló egységekként épülnek, hanem különböző bevásárló környezetben létesülnek, a városokon kívül retail-parkok részeként, a városokon belül pedig shopping centerekhez kapcsolódva.
