Eljárást kezdeményezett csütörtökön az Európai Bizottság Magyarországgal szemben a megreformált közbeszerzési törvény, illetve irodai eszközök beszerzésére irányuló szerződések ügyében. Ezzel együtt Spanyolországgal szemben is fellépett a brüsszeli végrehajtó testület közbeszerzéssel kapcsolatos témában.
Magyarország - közölte a bizottság - két hivatalos felszólítást fog kapni, amelyek "indoklással ellátott vélemény" formáját öltik. Ez az uniós jogsértési eljárás második lépcsőjének felel meg. Ha a bizottság két hónapon belül nem kap kielégítő választ, az ügyet az Európai Bíróság elé utalhatja.
Az egyik brüsszeli kifogás azzal kapcsolatos, hogy a megreformált magyar közbeszerzési törvény olyan új rendelkezéssel egészült ki, amely kimondja: az ajánlattevők bizonyos esetekben csak akkor támaszkodhatnak harmadik felekre a szerződés teljesítése során, ha az ajánlattevő többségi befolyást gyakorol felettük. A bizottság véleménye szerint ez nem áll összhangban az uniós közbeszerzési szabályokkal, amelyek alapján az ajánlattevő egy másik fél erőforrásaira a közöttük fennálló kapcsolat típusától függetlenül támaszkodhat. E rendelkezés azzal a következménnyel jár, hogy egyes, az uniós szabályoknak megfelelő ajánlatot benyújtó ajánlattevőket kizárnak a magyar közbeszerzési szerződések köréből.
A másik felszólítás előzménye az, hogy tavaly a magyar központi szolgáltatási főigazgatóság az EU hivatalos lapjában történő kihirdetést követően tárgyalásos eljárást indított irodai eszközök beszerzésére. Ez annyit jelent, hogy a szerződéskötő hatóság megvitatta a szerződési feltételeket az ajánlattevőkkel, ami csökkenti a szerződés odaítélésére vonatkozó eljárás átláthatóságát. A szerződés értéke áfa nélkül 3,5 milliárd forint - hozzávetőlegesen 13 millió euró - volt.
Az uniós szabályok szerint tárgyalásos eljárást csak kivételes esetekben lehet alkalmazni, például amennyiben a közbeszerzési szerződés tekintetében nem lehetséges az ellenszolgáltatás előzetes átfogó meghatározása. A brüsszeli bizottság úgy ítéli meg, hogy ez az eset nem áll fenn az irodai eszközök beszerzésére irányuló szerződés esetén, így az odaítélési eljárás során a nagyobb mértékű átláthatóságát, illetve az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmódot biztosító rendes szabályokat kellett volna követni.
MTI