Kovács Krisztián közlése szerint nem számítanak a trendek jelentősebb változására, azaz folytatódhat a kábelcsatornák térnyerése és az olyan megoldások (szponzorációk, termékelhelyezések) terjedése, amelyekkel a hirdetők mind közelebb kerülhetnek a tartalomhoz.
Elmondta, hosszabb távon a reklámok fokozódó interaktivitása és a vásárlási célcsoportok mind célzottabb elérése lehet a fejlődés iránya, az interaktivitás technikai feltételei pedig már ma is adottak.
Ez lehet akár a médiafogyasztás közbeni visszajelzés, mint például regisztráció tesztvezetésre, akár a tévézés közbeni vásárlás. A vételt biztosító set top boxok pedig előbb-utóbb a tartalomfogyasztási szokások elemzése révén képesek lesznek még inkább személyre szóló reklámokat válogatni - tette hozzá az egyesület elnöke.
Kovács Krisztián szerint a tavalyi trendfordulóval véget ért a tévés hirdetési piac 2008-ban indult zsugorodása, amely e pénzek 35 százalékát elvitte, ugyanakkor a nagy csatornák reklámbevételeit nagyjából megfelezte.
Megemlítette, hogy már 2013-ban látszottak kedvező előjelek, így a nem klasszikus reklámokból származó bevételek emelkedtek, és növekedést mutatott a kábelcsatornák piaca is, ugyanakkor Európa több államához képest Magyarország piaca "többéves késéssel kezdett kikecmeregni a válságból".
A szakember hangsúlyozta: 2014-ben viszont a teljes reklámpiac nőni tudott, egyes médiatípusok nemcsak a költések átrendezése miatt nyertek, hanem tényleg több pénz jutott hirdetésre.
(Szerk.) A nagy kérdés az lesz, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nemrég kiírt 25 milliárdos tenderében hogyan súlyozzák majd a televíziós hirdetéseket, ha ugyanis a korábbinál nagyobb mértékben, akkor az komoly lökést ad majd a szektornak.
A MEME elnöke arról beszélt az MTI-nek: néhány éven belül értelmét veszti a televíziós reklám kifejezés, hiszen az online piac egyik legdinamikusabban fejlődő szegmensét éppen a videohirdetések adják, amelyek valójában az interneten megjelenő szpotok.
A nagy fizetős tartalomletöltő szolgáltatások, így a Netflix Magyarországra érkezésétől nem vár gyökeres piaci változásokat a szakember. Azt mondta, "a magyar ember nem szeret fizetni a tartalomért, ugyanakkor a legtöbben megelégszenek a lineáris szolgáltatással".
Kovács Krisztián megjegyezte, a tévéképernyő előtt töltött idő alig 1-3 százalékát viszi el a letöltött tartalom, miközben kutatások azt mutatják: a háztartások 9 százalékában található okostévé, ám ezek fele nincs is rákötve az internetre.
A február közepén publikált adatok szerint ötéves csökkenés után 2014-ben emelkedtek a magyarországi televíziós reklámköltések: a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) és az EY közös felmérésének eredményei azt mutatták, hogy 10 százalékos bővülést jelentő, 50,024 milliárdos nettó reklámbevételt könyvelhetett el a szektor.
Az országos földfelszíni sugárzású adók bevétele stagnált, és ez adta az összes bevétel 64 százalékát, míg a többi terület 28 százalékos bővülést könyvelhetett el. Ezzel az adattal a 2011-es 54,9 milliárd alatt, de a 2012-es 48,7 milliárd felett teljesített tavaly a magyar televíziós reklámpiac, amely a 2008-as csúcsévben még 78,5 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el.
A március elején közzétett felmérés adatai szerint tavaly 189,05 milliárd forint volt a teljes magyarországi reklámköltés, ami 7,77 százalékkal múlja felül a 2013-as adatot.
MTI
