Az elmúlt két évtizedben a kelet-közép-európai térség a külföldi nemzetközi gép- és járműgyártók szisztematikus kihelyezési célterületévé vált, s ezzel beépült a beszállítói piramisba. A térség versenyelőnye elsősorban a relatíve alacsony bérszint mellett, rugalmasan foglalkoztatható, motivált munkaerőből és a fő piacok gyors elérhetőségéből fakad. Magyarországon a beszállítói hálózat fejlettsége a régiós átlagot meghaladja, de nyugat-európai mércével elmaradott – állapította meg a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány és a Commerzbank, valamint a Noerr és Társai Iroda együttműködésében készült felmérés, amely a Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és tagvállalatai szakmai támogatásával készült. A felmérés kapcsán az alapítvány észrevételeket, és ajánlásokat tett, többek között az állami intézkedések kívánatos irányára is, melyekre a sajtótájékoztatón a jelenlevők választ is kaphattak, hiszen Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági államtitkára reflektált az elhangzottakra.
Mint azt Palócz Éva, a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány kuratóriumának elnöke a tanulmányt bemutató sajtóértekezleten elmondta, egyes nagy nemzetközi vállalatok rendkívül alapos, működőképes, érdemi beszállítói stratégiát és gyakorlatot alakítottak ki. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az elsődleges beszállító cégek túlnyomó része külföldi szakmai cégek magyarországi leányvállalata, magyar céget csak elvétve találhatunk közöttük.
A magyar cégeknek is jó
A hazai vállalatok számára a beszállítói szerep elnyerése számos előnnyel jár: nagy volumenben rendelő, korrekten fizető, adott esetben műszaki segítségre is kész megrendelőkre tesznek szert. A beszállítói szerep megszerzése ugyanakkor nem könnyű: a minőség nem alku tárgya, a termelés/beszállítás ütemezésében és a rugalmasságban a késztermékgyártó rendkívüli követelményeket támaszt, a beszállítónak már a rendelés elnyerése előtt bizonyítani, tanúsítani kell a feladatra való alkalmasságát, minőségbiztosítási rendszerét. A tanulmány megállapította, hogy a tartós siker nem alapozható a beszállító olcsóságára, a pusztán alkatrész-szintű beszállítók bármikor lecserélhetők. Az eddigi tapasztalatokból az is kitűnik, hogy a stabil beszállítói kapcsolat kiépülése időigényes: az autóipari beruházások esetében iparági vélemények szerint legalább 1-2 jól sikerült évnek el kell telnie az új magyarországi autógyárak (összeszerelő üzemek) termelésbe lépése után, hogy tényleg aktuálissá váljék a hazai beszállítások kérdése – ezt az időtávot ma kevés hazai vállalkozás képes kihúzni – főleg, ha termékkínálata és partneri köre nem elég diverzifikált.
A szakember szerint könnyen prognosztizálható, hogy a beszállítói háttér fejlettsége előbb-utóbb az élőmunka költségeivel összemérhető jelentőségű mérlegelési szemponttá válhat a további beruházási projekteknél. Több nemzetközi gépjárműgyártó cég új telephelyének kialakításakor saját beszállítói park létrehozását tervezi, ahol partnerei felépíthetnék üzemegységüket, ez azonban még nem általános a beszállító-partnereket kereső nemzetközi cégek között. Így tehát a partnerkeresők döntő része saját erőforrásaira kénytelen hagyatkozni.
A nemzetközi és a hazai tapasztalatok szerint elsősorban azoknak a vállalatoknak van esélyük komoly beszállítói pozíciókra, amelyek legalább 50 főt alkalmaznak és árbevételük eléri az 500 millió forintot. Ebből azonban Magyarországon 2008-ban, a válság előtti utolsó évben, mindössze 773 volt, s közülük is mindösszesen 607 a pozitív üzemi eredménnyel bíró céget találtak a kutatók – s ebből is 199 kizárólag külföldi tulajdonú).
Sok a kormányzati tennivaló
A kutatók szerint a kis cégek számára a beszállítói hierarchiában való előrelépés azért is nehéz, mert a beszállítói piramis alsó szintjén rendszerint nem keletkezik akkora nyereség, amely további jelentős beruházásokhoz, fejlesztésekhez szükséges lenne. A megtermelt nyereség „sima” hitelfelvételre nem predesztinálja ezeket a vállalkozásokat, támogatott hitelforrások viszont nem igazán vannak. Megoldást jelenthet ugyanakkor a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) támogatásainak e célra való csoportosítása, ám emellett a kutatók felvetették a beszállítói terveket szövő cégek összefogásának, esetleg összeolvadásának lehetséges előnyeit is. Palócz Éva kiemelte, hogy a hazai köz- és felsőoktatás is átalakításra szorul, ha versenyképes vállalatokat és új munkahelyeket szeretne az állam. Az elmúlt időszakban a szakmunkáshiány volt napirenden, ám hasonló probléma, hogy mérnökből sincs elegendő. Mindezt tetézi, hogy a megfelelő szakmai háttérrel rendelkezők körében is alacsony az idegennyelv tudás.
A kutatás eredményeit értékelve a Kopint Alapítvány tanulmánya megfontolandónak tartja, hogy a jövőben a nemzetközi vállalatok letelepedési támogatásához (EKD) társuljon a magyar beszállítói részarány növelésének valamilyen szintű elvárása – bár – figyelmeztetett Palócz Éva – ezzel az eszközzel óvatosan kell bánni, hiszen az ágazati és vállalati sajátosságok miatt nem lehet általános, egységes mértékű, kötelező érvényű követelményt megfogalmazni. Örvendetesnek és továbbiakban is támogatandónak tartotta a beruházásösztönző, gazdaságfejlesztési, klaszterprogramokat. Emellett a szakember a versenyképességünk megőrzése érdekében fontosnak nevezte a több területen már akut problémákhoz vezető műszaki szakember-képzés felfuttatását.
A banki oldaltól a felmérésben részt vevők nagyobb rugalmasságot várnának el. Elsősorban arra lenne szükség, hogy az adott beszállító igényeinek megfelelő, hosszabb lejáratú (éven túli, akár 3-4 éves) forgóeszközhitelek biztosítsák a bankok, ha a cég stabil beszállítói kapcsolatot tud felmutatni.
Becsey: nyitott kapukat döngetnek a kutatókMint azt Becsey Zsolt kiemelte, a kormányzat felismerte, hogy a beszállítók kérdése kardinális. Az államtitkár utalt rá, hogy az elmúlt években uralkodó szemléletet, mely a jelentős munkahelyteremtéssel járó beruházásokat állította a fókuszba, egy komplexebb látásmód váltotta fel. Ma már fontos kérdésnek tekintik azt is, hogy egy betelepülő multinacionális céget hogyan lehet integrálni a magyar gazdaságba, miként lehet elérni, hogy a külkereskedelemi mérleget és a folyó fizetési mérleget is erősítse a beruházás. (Vannak ugyanis olyan vállalatok, melyek nagyobb importhányaddal dolgoznak, mint amennyi az exportbevételük.) Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kormányzat véleménye szerint az erősödő gazdasági növekedés egyik kulcstényezője, hogy legyenek erős magyar vállalatok. Éppen ezért azt szeretnék elérni, hogy minden betelepülő nagy multi "árnyékában" felnőjön 4-5 erős magyar vállalat. Ugyanakkor ennek gyakorlati megvalósítása nem egyszerű feladat.
Az EU-s előírások miatt például még EKD esetén sem lehet beszállítói hányadot szerződésben kikötni, ám a legújabb megállapodásokat immár kiegészítik beszállítói kooperációs szerződésekkel, melyekben a befektető lefekteti a beszállítókkal szembeni követelményeket, a kormány pedig ezek alapján igyekszik partnereket találni. Mint azt az államtitkár elmondta, sajnos nem minden esetben lehet magyar vállalatokat találni, akik megfelelnek a kritériumoknak, ilyenkor megfontolandó a külföldi tulajdonú beszállítók Magyarországra csábítása. Bár konkrétumok nélkül, de az államtitkár utalt rá, hogy mind az Audi, mind a Mercedes-gyár kapcsán a jövőben sor kerül ezekhez kapcsolódó nagy beruházások bejelentésére.
Az oktatási rendszert ért kritikák kapcsán az államtitkár is megerősítette, hogy a meglévő problémákat észlelték, nem véletlen kezdeményezte a kormányzat az oktatási rendszer átalakítását. Mivel úgy tűnik, Magyarország számára a csak szolgáltatói irányultság erősítése zsákutca, és a következő egy-másfél évtizedben a gép- és autóipar szerepe továbbra is kiemelkedő lesz, így az oktatás is támogatni fogja az ágazatokat.
Commerzbank: finanszírozzuk, csak legyen mit
Kozma András, a Commerzbank Zrt. elnök-vezérigazgatója egy közkeletű vélekedést cáfolt, mely szerint a bankok nem akarnak most "senkit" sem finanszírozni. Mint mondta, minden magyarországi bank, így a Commerzbank is folyamatosan keresi azokat a cégeket, amelyeket hitelezhetne, de kevés finanszírozható vállalat van. A középvállalatok kis száma nem csak a kutatásban vizsgált autóiparban, hanem máshol is probléma, így egy torz vállalati struktúra jellemzi az országot. Ahhoz, hogy egy kkv támogatható és finanszírozható legyen, foglalkoztatotti létszámának el kell érnie az 50-et, árbevételének pedig az 500 millió forintot, ilyen cégből kevesebb mint 10 ezer van Magyarországon, feleannyi mint Csehországban, mondta Kozma András.
A szakember szerint a kormány a versenyképesség megteremtése érdekében a kezdeti lépéseket már megtette, ide sorolta az egykulcsos személyi jövedelemadót, a társasági adó csökkentését és a szakember-képzés átalakítására tett kísérletet. Az irány jó, de persze még komolyabb lépések szükségesek – mondta Kozma András. A szakember szerint az általános vállalkozásbarát környezet megteremtésén túl óvatosabbnak kellene lenni a közvetlen állami támogatások szétosztásában. Ezen fejlesztési pénzeket nem szabad szétaprózni: csak azt a szűk beszállítói kört érdemes – ám őket érdemben – megcélozni, amely már bizonyították, hogy valóban képesek hosszú távon megbízható és fejlődőképes partnerei lenni a beruházó multicégeknek. Aki erre képes, azokat a vállalkozásokat persze támogatni kell. Zárszóként azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet nem jó, de okos gazdaságpolitikával és -vállalatokkal jó esély kínálkozik ennek megváltoztatására.
Vahl Tamás, a Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai világméretű munkamegosztásba a magyar vállalkozások elsősorban a "beszállítóvá válás" révén tudnak sikeresen bekapcsolódni, mert az önálló szerepléshez csak nagyon kevesen rendelkeznek a szükséges feltételekkel. Ezek közül kiemelte a minőségi követelményeket, melyek komoly felkészülést és erőforrásigénnyel jár, ami sok kisvállalat számára teljesíthetetlen. A kamara elnöke a már említett szakemberhiány kapcsán a személyi feltételeknél az európai szintű menedzsment kérdését is érintett, véleménye szerint itt is lépéshátrányban van jónéhány magyar vállalat. Jó hír, hogy az érintettek látják, merre kellene tartani, igaz ezen az úton nem lesz könnyű végigmenni. A sikeres beszállítói tevékenység így az erős magyar kkv szektor kialakulásának legfontosabb eszköze lehet, így megéri az erőfeszítéseket, vélekedett Vahl Tamás.
mfor.hu
