2000. november 27. 11:00

Nem a bankkártyák számának a növelése immár a cél — hiszen Magyarországon is minden második embernek van már, sot sokaknak több is —, hanem a velük járó szolgáltatásokat kellene jobban kihasználni. A legtöbben ugyanis még csak készpénzt vesznek fel a kártyával, viszonylag kevesen vásárolnak vele. Arról pedig, hogy külföldön telefonálhatunk, sot e-mailezhetünk a bankkártya segítségével, itthon ma még csak olvasni lehet. Bár akad azért kivétel…

Nem a bankkártyák számának a növelése immár a cél — hiszen Magyarországon is minden második embernek van már, sőt sokaknak több is —, hanem a velük járó szolgáltatásokat kellene jobban kihasználni. A legtöbben ugyanis még csak készpénzt vesznek fel a kártyával, viszonylag kevesen vásárolnak vele. Arról pedig, hogy külföldön telefonálhatunk, sőt e-mailezhetünk a bankkártya segítségével, itthon ma még csak olvasni lehet. Bár akad azért kivétel…

Míg a dzsentrik Magyarországán azt volt úri dolog számolni, hogy mekkora adósságot csinált valaki magyar kártyával, az ezredfordulón, ha nem is éppen úri dolog, de társadalmi csoportokhoz köthető, hogy ki tud “kártyaadósságot” csinálni: vagyis kinek van banki, illetve hitelkártyája. Jellemzően a diplomások 78 százalékának, a vállalkozók és vezető beosztásúak 60 százalékának, a szakmunkások 51 százalékának van — derül ki a GfK Hungária és a Szonda Ipsos múlt év végi felméréséből. Valamennyi csoportban a megkérdezettek 3—5 százaléka mondta azt, hogy a közeljövőben tervezi bankkártya beszerzését. Ha életkor szerint vizsgálódunk: a harmincasok 49, a negyvenesek 46 százalékának van bankkártyája, míg az ötvenesek 32, a középiskolások 14, a hatvan év felettiek 7 százaléka kártyatulajdonos. Az arányok 1998-ban is hasonlóak voltak az egyes társadalmi és korcsoportok között, ám azóta a leginkább érintett diplomások és harmincasok körében is mintegy tíz százalékkal nőtt a kártyabirtokosok aránya.

Kápé helyett… kápé

A bankkártyák tehát ma már hozzátartoznak az életünkhöz, bár kicsit másként használjuk őket itthon, mint külföldön. Százból nyolcvanhárom alkalommal ugyanis készpénz felvételére szolgált a plasztik lapocska Magyarországon 1999-ben is, csakúgy mint az előző néhány évben — tartalmazza immár a Magyar Nemzeti Bank elemzése —, amit Magyarországon 2300 pénzkiadó automata illetve 7226 darab POS-terminál segítségével tehetünk meg. Ez utóbbiak részben a bankok és takarékszövetkezetek fiókjaiban, illetve a postahivatalokban találhatók.

Az előző évhez képest összességében 18 százalékkal nőtt az ATM-ek és nyolc százalékkal a készpénzfelvételre szolgáló POS berendezések száma, ugyanakkor a kereskedői elfogadóhelyek száma kicsit csökkent. Egyrészt azért, mert az egyik legnagyobb kereskedői elfogadó hálózattal rendelkező pénzintézet 1999-ben felszámolta elfogadói üzletágát, másrészt a bankok igyekeznek megszüntetni azokat a — párhuzamos — szerződéseket, amelyekhez nem kapcsolódik forgalom.

Jelenleg Magyarországon 14 ezer helyen lehet Europay védjeggyel ellátott kártyával fizetni, és közel 15 ezer a Visa-kártya-elfogadóhelyek száma. Diners kártyát 3800, Amex kártyát pedig közel hat és fél ezer kereskedő fogad el. Hazánkban JCB védjeggyel ellátott kártyát nem bocsátanak ki, a külföldiek azonban közel hétezer helyen fizethetnek vele.

Az elmúlt év hasonló időszakához képest 29 százalékkal nőtt az elektronikus módon történő fizetést biztosító POS berendezések száma a kereskedőknél, jelenleg 21 864 darab üzemel a pénztáraikban. Jelentős mértékben, 41 százalékkal csökkent viszont a kézi elfogadást lehetővé tevő úgynevezett
imprinterek száma — annak ellenére, hogy ezek jóval olcsóbbak az elektronikus berendezéseknél, igaz, könnyebb visszaélni velük —, ezekből 11 864 darab található.

A készpénzfelvétel és a vásárlás mellett külföldön telefonálhatunk, sőt, megfelelő készüléken akár e-mailezhetünk is a bankkártya segítségével, Magyarországon azonban ezek a szolgáltatások még késnek. Igaz, a mobiltelefonok egyszeri díjú kártyái már nálunk is feltölthetők, ha nem is a bankkártyák, de a készpénzkiadó automaták segítségével.

Három százalék a hitel

Végül is tavaly a Magyarországon kibocsátott bankkártyák száma meghaladta a 3,6 milliót, s ez 33 százalékos növekedést jelent a múlt évhez képest. E kártyák 97 (!) százaléka viszont még mindig banki folyószámlához kapcsolódó betéti — (debit) kártya, amit sokan csupán azért használnak, mert munkáltatójuk így utalja át számukra a fizetésüket.

A maradék három százalék hitel- (credit) és úgynevezett terhelési (charge) kártya. A hitelkártyák jellemzője egy előre meghatározott hitelkeret, amit vagy egy lekötött betéthez, vagy munkáltatói és/vagy adóhatósági jövedelemigazoláshoz kötve állapít meg a bank. Ma már éppen ez a két feltétel és nem is annyira a hitelkamatok mértéke az, ami sokakat visszatart a hitelkártya igénylésétől. A terhelési kártyák esetében nincs előre meghatározott hitelkeret, de a felvett, illetve elköltött pénzt — szemben a hitelkártyával — az úgynevezett számlázási ciklus végéig teljes egészében vissza kell fizetni.

Havonta kétszer

A kártyák 92 százaléka belföldön és külföldön egyaránt használható. A bankkártyákkal lebonyolított hazai forgalom, amelynek 90 százalékát magyar kibocsátású kártyákkal végezték, tavaly meghaladta az 1288 milliárd forintot. Ez az összeg 66,4 millió bankkártyaművelet során adódott össze.

Külföldön 32 milliárd forintot költöttek bankkártyával a magyar kártyabirtokosok. A magyarok kártyahasználati szokásait vizsgálva még megállapítható, hogy egy-egy kártyát átlag havi két alkalommal használtak, és az egyes műveletek átlagértéke 19 ezer forint volt 1999-ben. Igaz, a bankok kondíciói ennek éppen az ellenkezőjére ösztönöznek, ám úgy tűnik, egyelőre kevés sikerrel.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.