A helyzet nem csak az EU-s szinthez képest rossz, de a korábbi évek statisztikáival összevetve is 10 százalékkal nőtt az ilyen bűncselekmények száma - derült ki egy a témában tartott konferencián.
A konferencia résztvevői azt is elmondták, hogy a hűtlen kezelés, az ipari kémkedés, az illegális termékmásolás és a számítógépes bűnözés miatt bekövetkezett károk a megkérdezett hazai nagyvállalatok hét százalékánál haladta meg az egymillió dollárt, 39 százalékuk pedig állítja, hogy cégénél már történt jelentős gazdasági bűncselekmény. Ez nemcsak tízszázalékos emelkedést jelent a két évvel korábbi felmérés óta, de öt százalékkal magasabb a nyugat-európai átlagnál, és két százalékkal a régió más országaiban tapasztalt szintnél is.
A legfenyegetettebb cégek a bankok, biztosítótársaságok, illetve a vegyipar, gyógyszeripar, a high-tech vállalatok, az autóipar, sőt a média is. Elhangzott az is, hogy a hazai üzleti szemléletmód alakítására annál is inkább szükség van, mivel a fejlett piacgazdaságokban, például az Egyesült Államokban ennek a témának az oktatása már évtizedek óta az üzleti kultúra, az egyetemi tananyag szerves része, míg Magyarországon mindössze két éve lehet magas szintű oktatást kapni az egyik felsőoktatási intézményben.
Nem kétséges, az adott cég üzleti titkainak megvédése stratégiai kérdés, amely a különböző döntési szintek és felelősségi területek (cégvezetés, gazdasági, biztonsági vezetés, humán erőforrás menedzsment, informatika, jog) feltétlen összefogását igényli. Mivel a globalizáció miatt egyre jobban kiéleződik a vállalatok közötti konkurenciaharc, az ipari kémkedés kockázata is egyre növekszik.
Kapcsolódó anyagok
Itthon is komoly kérdéssé vált az ipari kémkedés
A magyar nagyvállalatok felénél fordult már elő hűtlen kezelés
Üzleti hírszerzés törvényesen
Magyar cégek vezetnek a hűtlen kezelésben
A nyugat-európai szinthez képest itthon sokkal rosszabb a helyzet a a hűtlen kezelés, az ipari kémkedés, az illegális termékmásolás és a számítógépes bűnözés statisztikáját tekintve.
