A NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága a mai napon meghirdette a „Szakgyógyszerész-jelöltek Than Károly Ösztöndíjat”, valamint a „Szakorvosjelöltek Markusovszky Lajos Ösztöndíjat.” - olvasható a kormány honlapján. A szerdai közleményből kiderül még az is, hogy hamarosan újabb, a dolgozókat érintő bejelentések várhatók.
Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár kedd délután tartott sajtótájékoztatóján is már megjegyezte, hogy ez az ösztöndíj csak a kezdete az egészségügyi dolgozókat érintő bérkompenzációnak. Ennek ellenére a Magyar Orvos Kamara (MOK) elnöke, Éger István, és a Magyar Reizdens Szövetség (MRSZ) elnöke, Pap Magor több dolgot is sérelmezett a pénteken bejelentett programmal kapcsolatban. Tény, hogy az elképzelés több sebből vérzőnek tűnik.
600 a 30 ezerből
A jelenleg novembertől mindössze 600 rezidensnek lenne lehetősége megállapodást kötni a 100 ezer forintos havi ösztöndíjra, ez azonban a hazai, 30 ezres létszám mindössze 2 százaléka. Ugyan az államtitkár állítása szerint a jövőben szeretnék az egész rezidensi karra kiterjeszteni ezt a lehetőséget, egyelőre csak az ország jövőjében és a gazdasági teljesítőképességében bízik.
Az egészségügyi tárca közben olyan alternatív forrásteremtési lehetőségeket keres, mint a nemrég elfogadott népegészségügyi termékadó is. Az ebből származó bevételt ugyanis elsősorban az egészségügyi dolgozók bérére költik. Így megdőlt az az elképzelés, miszerint a befolyt összeg a népegészségügyi helyzet javítására lenne fordítva.
Bajban az egészségügy
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai alapján 2010 év végére egy év alatt ötezerrel, 28 136-ra csökkent a magyar orvosok száma, a becslések szerint a közeljövőben pedig további négyezerrel kevesebb lehet a létszám.
A probléma összetett, hiszen a csökkenéshez egyrészt az elöregedés járul hozzá, másrészt pedig megfigyelhető az is, hogy sokkal többen kérnek az EEKH-tól külföldi praktizálási engedélyt, mint ahány frissen végzett szakember kerül ki az orvosi egyetemekről. Tavaly 800 végzős volt az országban, és ezzel szemben 1200 volt a száma azoknak, akik külföldi engedélyért folyamodtak a hivatalhoz.
Ennek folyománya, hogy egyes területeken, mint például a gyerekgyógyászat, vagy a pszichiátria, orvoshiány alakult ki, de aneszteziológusból is kevesebb van, mint kellene. A problémát csak nehezíti, hogy vidéken már a háziorvosi praxisok száma is alacsony. Ez ugyanis a legkevésbé vonzó lehetőség a végzettek számára.
Nincs anyagi megbecsülés
Jelenleg hazánkban a szakvizsga előtt állók keresete bruttó 120 ezer forint (nettó 80-90 ezer), amiért heti 60-80 órát dolgoznak. Épp ezért a rezidensek azt szeretnék elérni, hogy a fizetésük a nemzetgazdasági átlagfizetés (nettó 140 ezer forint) háromszorosát érje el. Az ösztöndíjban részesülő szerencsések viszont csak 180-190 ezer forintot vihetnek majd haza.
Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy sokan inkább maguk mögött hagyják a szülőföldjüket Anglia, Németország vagy Svédország kedvéért, ahol anyagilag is megbecsültek az orvosok, a kedvezőbb munkakörülményekről nem is szólva. Az Európai Orvosok Szövetségének idei felméréséből kiderült, hogy Belgiumban keresik a legtöbbet, a kezdő fizetés - jelenlegi 270 forintos MNB-árfolyamon átszámítva - 1,687 millió forint, míg a bérmaximum közel 4,5 millióra rúg. A magyar kórházi fizetések a lista legvégén állnak, mindössze Románia bérszintjét előzik meg. Ezt látva nem meglepő, hogy az elmúlt években egyre több román alkalmazottal lehet találkozni a magyar egészségügyi intézményekben.
A magyar orvosok körében kedvelt Angliában a fizetések 588 ezer és 2,6 millió között mozognak. Svédországban 591 ezer és 2,090 millió, Németországban pedig 1,037 és 2,016 millió közötti összegre számíthatnak a doktorok.
Nem elég jó ajánlatUgyan külföldön az élet is drágább valamivel - különösen Angliában -, az ösztöndíjjal megtoldott hazai fizetés még mindig elmarad majd a nyugati országokétól. Így várhatóan ezután sem lesz kevésbé vonzó külföldön szerencsét próbálni. Az ösztöndíj koncepciója ráadásul két kérdést is felvet. Az egyik a hálapénz kérdése, hiszen ez a kamara szerint is ellenőrízhetetlen és etikailag kezelhetetlen kérdés.
A másik homályos pont pedig az, hogy mi lesz az itthon maradott orvosokkal 10 év múlva? A rezidensi képzés végével egyidőben letelik az ösztöndíj 5 éves időszaka, és mivel a 100 ezer forintra ezek után nem lesznek jogosultak, a bérük gyakorlatilag csökkenni fog. Így az úgynevezett Markusovszky Lajos-ösztöndíjprogram csak átmeneti megoldást nyújthat az orvosok problémáira.
Székely Sarolta
mfor.hu
