A Malév tavaly az előző évhez képest mintegy hatmilliárd forint költséget takarított meg a repülőgépek bérleti díjainak csökkentésével és a létszámleépítéssel, valamint azzal, hogy kisebb területű irodát bérel. Csökkentették a vállalati autók számát is, megszüntettek néhány külföldi képviseletet, és a korábbinál kedvezőbb feltételekkel sikerült új szerződést kötni külföldi repülőtereken a földi kiszolgálásról. Az üzleti terv pedig az általános költségek mintegy 15 százalékos csökkentésével számol.
Martin Gauss véleménye szerint a Malév leányvállalatait, a földi kiszolgálással foglalkozó Malév Ground Handling Kft.-t (Malév GH) és a karbantartást végző Aeroplexet csak hosszú távú érdekekért érdemes eladni. Ezek ugyanis növelik a Malév értékét - utalt a vezérigazgató arra, hogy a kormány az átalakítás után ismét privatizálni szándékozik a légitársaságot.
Martin Gauss elmondta: a Malév a magyar gazdaság szempontjából jelentős cég, és talpon maradása a magyar érdekeket szolgálja. A ferihegyi forgalom felét a Malév adja, és ahhoz, hogy ezt egy másik - kritikát megfogalmazó - légitársaság elérje legalább 400 százalékos növekedést kellene produkálnia.
A február 26-án született magyar-orosz megállapodás és kormányhatározat szerint a Malévban a magyar állam 95 százalékos tulajdonrészt szerzett adósságok jegyzett tőkévé alakításával. A magyar állam nem megvásárolta az orosz állami Vnyesekonombank közvetett tulajdonában lévő légitársaságot, hanem - nagy részben az adótartozásokért - tulajdonba vette.
MTI
