Az MTI úgy tudja, hogy magyar részről az adminisztráció rendben van, már csak az utalásra kell várni. A Malév fő tulajdonosa, az AirBridge, a közvetett tulajdonos és hitelező Vnyesekonombank (VEB), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Malév 2010. február 26-án kötött megállapodást a Malév helyzetének rendezéséről. Ez a megállapodás tartalmazza ennek a 32 millió euró bankgaranciának a beváltását, amire a magyar pénzügyminiszter azt követően utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy nem született végső megállapodás a Malév jövőjéről a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság 2010. január 29-én tartott ülésén.
A Pénzügyminisztérium honlapján olvasható angol nyelvű megállapodás nyers magyar fordítása szerint a megállapodás hatályba lépésekor azonnal, vagy legkésőbb a hatályba lépést követő három munkanapon belül kellett volna az orosz banknak teljesítenie a fizetési kötelezettséget. A megállapodás pedig február 26-án hatályba lépett, miután azt az összes érdekelt aláírta.
A dokumentum szerint ha a megállapodás egy pontja nem teljesül, attól a megállapodás még nem veszti érvényét. Így vélhetően nem teszi semmissé a szerződést az, ha a VEB nem teljesíti a garanciafizetési kötelezettségét, de a Malév tőke- és pénzügyi helyzetének rendezésében ezt az összeget minden bizonnyal beleszámolták.
Az már korábban nyilvánosságra került, hogy a magyar állam 25,36 milliárd forintot "tesz" a Malévba. Ebből 26,7 milliárd forint a készpénz, 4,66 milliárd forint pedig apport. Így a magyar állam a Malév 95 százalékos tulajdonosává válik, 5 százalék pedig az AirBridge birtokában marad. A megállapodás mellékletéből kiderül az is, hogy a Malév 2009-ben 23,43 milliárd forint adózás előtti veszteséget könyvelt el.
Az angol nyelvű megállapodás nyers magyar fordítása szerint az egyik legfontosabb követelmény a Malév "fenntartási-megmentési és átalakítási tervének" megléte, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyott. Ez a terv tartalmazza a Malév számára nyújtandó állami támogatás formáját és módszerét.
MTI
