Kockázati tényezőt a privatizáció politikai lobbik nyomására történő felfüggesztése jelent csupán. A horvát ellenzék ugyanis élesen tiltakozik az INA állami kézben lévő papírjainak értékesítése miatt. Ezzel párhuzamosan napvilágot láttak olyan politikai értékelések, miszerint a MOL RT-nek az INA horvát kőolaj- és földgáz-ipari vállalat 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagjára tett 505 millió dolláros magas vételárajánlata mögött a Yukos orosz konszern áll – számolt be erről a Nacional című zágrábi lap.
A horvát hetilap – az MTI beszámolója szerint - a Yukos belekeveredésének egyik jelét abban látta, hogy állítása szerint a MOL-nak többek között az oroszokhoz közelálló Davor Stern volt horvát gazdasági miniszter, az INA volt vezérigazgatója lobbizott. Egy másikat pedig abban, hogy a MOL nemrég kötelezte magát, hogy olajszükségletei 80 százalékát éppen a Yukostól szerzi be. A meglepően magas vételár-ajánlatot egy feltételezhetően olyan szélesebb körű stratégia részének tekintette Nacional, amelynek célja egyazon konszernbe tömöríteni a szlovák Slovnaftot, a magyar MOL-t, a horvát INA-t, valamint a román, a szlovén és a szerb olajvállalatot és azután e közép-európai konszernt drágán eladni egy nagy multinacionális társaságnak.
Kapcsolódó elemzésünk:
Merre tart a közép-európai olajpiac?
Már csak politikai kockázata van az INA felvásárlásának?
A Reuters értesülése szerint a horvát kormány privatizációs tanácsa nem fogadta el az osztrák OMV olajipari konszern utolsó pillanatban megnövelt ajánlatát az INA felvásárlására. Ezzel az iparági szakemberek szerint elhárult az utolsó akadály is az előtt, hogy a Mol az INA 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagját megszerezze, és ezzel a régió vezető olajipari vállalatává váljék.
