<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Március 1-től az alvállalkozóknak tartozást nem mutató adóigazolást kell felmutatniuk minden, százezer forintot meghaladó, közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés esetén, amennyiben pénzükhöz akarnak jutni. A közpénzek védelme érdekében ugyanis ekkortól új szabályok lépnek hatályba, amelyek azonban várhatóan ezernyi problémát fognak okozni nemcsak az egyes cégeknek, hanem az állami intézményeknek is. Mfor.hu háttér.

Ha nincs igazolás, nincs pénz (Mfor-montázs)

Március 1-től - minden 100 ezer forintot meghaladó kifizetés esetén - egy közbeszerzési eljárásban nyertes cég alvállalkozója köteles tartozást nem mutató, 15 napnál nem régebbi adóigazolással, úgynevezett nullás igazolással rendelkezni - annak érdekében, hogy pénzhez juthasson. Amennyiben az érintett alvállalkozó nem bír ilyennel, úgy a közbeszerzési eljárás nyertes vállalkozója nem fizetheti ki részére az összeget.

Ráadásul a fővállalkozó feladata lesz alvállalkozóját tájékoztatnia arról, hogy az adott kifizetés az új szabályok hatálya alá esik, azaz meghaladja a százezer forintot. Ha ezt elmulasztja, az adott összeg húsz százalékáig sújtható bírsággal.

Abban az esetben pedig, ha kiderül, hogy az alvállalkozónak adótartozása van az APEH, illetőleg a Vám- és Pénzügyőrség felé, azaz nem tud nullás igazolást felmutatni, a fővállalkozónak vissza kell tartania a kifizetést, amíg az adóhivatal nem intézkedik. Ha ezt nem teszi meg, akár rajta is behajthatóvá válik alvállalkozójának adótartozása.

Illetékmentesen kérhető 

Amennyiben az adóhivatal által kiállított igazoláson az szerepel, hogy köztartozás áll fenn, akkor a szerződés szerint járó összegből az adóhatóság lefoglalja a tartozást, és csak a fennmaradó részt kaphatja meg az alvállalkozó.

A kifizetéshez igényelt igazolás illetékmentesen kérhető, az igazolás iránti kérelem pedig elektronikus úton is beszerezhető. Kiállítására az ügyintézési határidő nyolc nap.

Ugyanezek a szabályok érvényesek a vállalkozási lánc többi tagjára is: tehát a fővállalkozó alatti alvállalkozó az ő alvállalkozójának csak akkor fizethet nettó 100 ezer forintot egy hónapban, ha utóbbi beszerzi a kért friss nullás igazolást és így tovább.

A 100 ezer forintot mindig egy naptári hónapra vetítve, összesítve kell számítani. Ha tehát egy adott hónapban több részletben történik a kifizetés, és csak a negyedik alkalommal lépi túl a 100 ezer forintot, az adóigazolást a negyedik kifizetésnél kell először kérni.

A kormány kezdeményezésére a Parlament a tavaly őszi adócsomagban fogadta el a közbeszerzésekkel kapcsolatos kifizetések feltételeit szigorító rendelkezést.

Futó ügyletekre is alkalmazni kell 

Az új szabályozás alkalmazása azonban várhatóan nem lesz problémamentes. Már a törvényhozási vita alatt is támadták néhányan az előírást, azonban a képviselők többsége zöld utat adott neki. Csak mostanában, a hatályba lépés előtt kezd tudatosulni a vállalkozások körében, mivel is jár az adózás rendjét módosító passzus.

Az új felelősségi szabályok bevezetését a közpénzek védelmével indokolta a Pénzügyminisztérium, mondván, aki adóforintokat kap az államtól, az ne titkoljon el adót, járulékot, illetéket. A cél szép, ám a konkrét szabályozás ezernyi gondot okoz az érintettek számára.

Az első probléma: annak ellenére, hogy március 1-jétől vezetik be a megkötéseket, azokat a már futó, tehát a március 1-je előtt kötött szerződésekre is alkalmazni kell. A korábbi jogügyleteket azonban az akkor fennállt feltételek mellett kötötték meg a felek, és egyáltalán nem biztos, hogy a friss rendelkezésekkel járó új körülmények és plusz adminisztráció mellett is éppúgy szerződtek volna egymással.

A visszamenőleges jellegből következik, hogy minden egyes vállalkozásnak a már megkötött szerződéseit is meg kell vizsgálnia, hogy azok közbeszerzéshez kapcsolódnak-e.

Ez már önmagában is plusz adminisztrációt jelent a cégeknek, hiszen tételesen át kell nézniük minden jogügyletet. Ezt ráadásul nagyban megnehezíti, hogy nem világos, mely szerződéseket kell így minősíteniük.

Az elfogadott adótörvény ugyanis úgy szól, hogy azokra a kontraktusokra kell alkalmazni az új előírásokat, amelyek "közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében kötött vállalkozási szerződések". A jogszabály azonban nem írja körül, mit kell érteni "közvetlen megvalósítás" alatt.

Biztos, hogy közbeszerzés? 

Világos ismérv híján azért is nehézséget okoz a szerződések minősítése, mert a vállalkozó és alvállalkozója ellenérdekelt felek ebben az esetben. Mivel az összes szigorúbb feltétel csak púp az alvállalkozó hátán - hiszen például neki kell beszereznie az igazolást -, ezért ő abban érdekelt, hogy minél kevesebb szerződése kerüljön az új szabály hatálya alá.

Az őt megbízó cégnek viszont éppen az az előnyös, ha a szerződései lehető legszélesebb körét bevonja a közbeszerzéssel érintett jogügyletek közé, így minimalizálva annak kockázatát, hogy a későbbiekben a hatóságok valamely teendő elmulasztásáért őt szankcionálják.

Sok cég ráadásul nincs is tisztában azzal, hogy - akár a vállalkozói lánc sokadik tagjaként - közbeszerzés alá tartozó üzlet megvalósításában segédkezik. Az adózás rendjét módosító új szabály a vállalkozások sokkal szélesebb körét vonja be a törvény hatálya alá, mint a közbeszerzési törvény.

Magyarán: több olyan cég csak akkor fog rádöbbenni, hogy ő valamilyen úton-módon egy közbeszerzési üzlet része és folyton igazolásokért kell rohangálnia az adóhatóságra, hogy megkapja jussát, amikor a megbízó partnere erről értesíti. Mindezek miatt huzavonára lehet számítani a vállalkozói lánc minden tagja között.

Betehet a megbízó az alvállalkozónak

S akkor még nem beszéltünk arról, mi a helyzet abban az esetben, ha a megbízó valamely ok miatt nem utalja át a szóban forgó összeget az alvállalkozónak 15 napon belül. Nos, ilyenkor utóbbinak ismételten be kell szereznie az immár későbbi dátummal ellátott igazolást.

Az adóhivatalnak ekkor úgyszintén nyolc napja van arra, hogy a "lejárt" igazolás helyett frissebbet állítson ki. Addig az alvállalkozó nem jut a pénzéhez, ami kétséget kizáróan ellentéteket szül a megbízó és az alvállalkozó között.

Kreszán Albert, az ÉVOSZ-alelnök nem veszi készpénznek a friss szabályozást, mert szerinte az még rengetegszer fog módosulni. Ezzel együtt természetesen az ÉVOSZ-nak is az az érdeke, hogy lehetőleg minden, építőipart érintő esetet törvényi úton szabályozzanak, mert így elkerülhetővé válik a sumákolás.

A március 1-től hatályossá váló rendelkezések esetében az a szerencse, hogy csupán a nyertes cég alvállalkozójától kérnek igazolást, míg a többieket mindössze nyilatkozattételi kötelezettség terheli, közölte Kreszán Albert. Így a link ajánlattevők kiszűrhetők, amit mindenképpen előrelépésnek tekinthetünk.

Simon Rita

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.