A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentése szerint 2012 februárjában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2,610 millióan dolgoztak hazánkban, ami 28 500 fővel magasabb, mint előző hónapban. Ennyiből tehát azt is gondolhatnánk, hogy kedvező folyamat indulhatott el a munkaerőpiacon, melynek szükségét reggeli cikkünkben is kifejtettük, ám érdemes részletesebben megvizsgálni az adatokat, hiszen már az előző évhez képest mért változás is sejtet valamit: az alkalmazásban állók létszáma Magyarországon 30 300 fővel csökkent. A különböző szférákra lebontott adatok pedig még ennél is beszédesebbek.
Februárban a versenyszférában januárhoz képest 2700-zal kevesebben, előző év azonos időszakához képest pedig 26 700-zal kevesebben dolgoztak, tehát látható, hogy a fenti valamivel több 30 ezer fős csökkenéshez a versenyszféra létszámának szűkülése járult hozzá a legnagyobb mértékben. Ez alátámasztja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikájából korábban levont következtetésünket is, miszerint önerejéből a piac egyre kevesebb munkahelyet tud létrehozni.
Ha a versenyszférában dolgozók létszáma havi és éves szinten is csökkenést mutat, akkor kizárásos alapon a közszféra dolgozói létszámbővülése eredményezhette a hazánkban alkalmazásban állók számának 28 500 fős bővülését.
A közszféra 711 600-as létszáma ugyanis 32 ezer fővel magasabb, mint előző hónapban volt, bár éves szinten itt is csökkenés mutatkozott, ez a versenyszféra éves változásánál sokkal kisebb mértékű, mindössze 4400 fős. A havi szinten mért létszámbővülés pedig a KSH jelentése szerint is a közmunka beindulásának köszönhető, hiszen az első két hónapban átlagosan 32 ezren dolgoztak közfoglalkoztatás keretén belül.
A közszférán belül egyébként míg a szellemi foglalkozásúak 508 ezer fős februári létszáma alig 2000-s emelkedést mutatott egy hónap alatt, a fizikai dolgozók száma közel 30 ezer fővel ugrott meg. Előző évhez képest egyébként csak az utóbbi létszám mutat emelkedést - közel 11 ezer fővel emelkedett a számuk.
Csak mellékesen megjegyezzük, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a gyorsjelentéshez készített közleményében ezekről a foglalkoztatási adatokról említést sem tett, helyette csak a bérekkel foglalkozik.
Csökkentek a rendszeres bruttó bérek is
Mivel a létszámbeli változások nem a piaci folyamatoknak, és annak önerejének eredménye, ez megmutatkozik a keresetekben is, hiszen a közfoglalkoztatásban lényegesen alacsonyabb bér jellemző, ez pedig lehúzza az átlagokat is.
2012 februárjában a bruttó átlagkereset 216 600 forint volt hazánkban, ami 2500 forintos csökkenést jelent előző hónaphoz képest, bár itt meg kell jegyezni, hogy az előző év azonos időszakában jellemző átlaghoz képest majdnem 14 ezer forintos emelkedést jelent a friss adat. A közfoglalkoztatás hatását érezteti a közszféra átlag bruttó keresete is, mely egy hónap alatt közel 10 ezer forinttal 197 400-ra csökkent, ezzel szemben a versenyszféráé gyakorlatilag stagnálás mutat, hiszen alig pár száz forintos emelkedés után 225 400 forint lett a februári átlag.
Emellett a prémiumok és juttatások nélküli rendszeres bruttó bérek országos szinten és az egyes szférákban is csökkenést mutatnak. Hazánkban a prémiumok nélküli bruttó 205 900 forintos összege közel 4000 forinttal alacsonyabb előző hónaphoz képest (2011 februárjához viszonyítva 15 ezerrel magasabb), a közszféra 195 ezres rendszeres bruttója 6000, a versenyszféráé pedig 2500 forintos esést mutat. Előző év azonos időszakához képest egyébként mindkét szférában növekedés mutatkozik.
A nettó átlagkereset 2012 februárjában egyébként a fizikai dolgozók esetében 97 300 forint volt (előző hónaphoz képest 3500-zal kevesebb), a szellemi dolgozók pedig átlagosan 183 700 forintot (januárhoz képest 2000-rel többet) vihettek haza. Mindez azt jelenti, hogy a nettó egy év alatt 2,4 százalékot emelkedett a fizikai alkalmazottak esetében, a szellemieknél 4,7 százalék volt a növekedés. Mivel azonban az infláció mértéke februárban 5,9 százalékos volt, a fizikai dolgozók reálkeresete 3,5 százalékos, a szellemieké pedig 1,2 százalékos esést szenvedett el.
Volt olyan ágazat, ahol emelkedtek a bérek
Bár továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység (bruttó átlag 442 ezer forint) és az információ kommunikáció területén ( bruttó átlag 408 ezer forint) dolgozók keresik a legtöbbet, a más ágazatokban foglalkoztatottak sem jártak túlságosan rosszul februárban. A KSH adatsora szerint az előbb említett két ágazaton túl a művészet, szórakoztatás, szabadidő, az egyéb szolgáltatás, a kereskedelem és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók átlagos bére is emelkedett. Azt azonban hozzá kell még tenni, hogy az utóbbi ágazatban működő vállalkozások alkalmazottai keresik még így is a legkevesebbet Magyarországon.
Székely Sarolta
mfor.hu
