Mintegy 900 ezer-egymillió fővel kellene növelni a foglalkoztatási szintet, hogy felzárkózzunk az unió átlagához. Továbbra is súlyos regionális feszültségek és a szociális transzferekből (rokkantsági nyugdíj, munkanélküli-segély) élők magas aránya jellemzi a hazai munkaerőpiacot - derül ki a Munkaerőpiaci Tükör 2006-os kiadványából.
A visegrádi országok mindegyikében az alacsony iskolázottságúak vannak bajban. Hosszú távon a foglalkoztatás növelése csak a közoktatás minőségének jelentős javításával, a falu és város közötti különbségek, a szegregáció felszámolásával oldható meg - mondta Fazekas Károly, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója.
Túlhangsúlyozottnak látja a friss diplomások romló munkapiaci helyzetéről szóló fejtegetéseket Kézdi Gábor, a tanulmánykötet egyik szerzője. Igaz, hogy 2000-ig rohamosan nőtt a főiskolai, egyetemi diplomák piaci értéke. Később a növekedés lelassult, majd a friss felsőfokú végzettségűek kereseti előnye csökkent, az adatok azonban nem igazolják a diplomák elértéktelenedését - véli a kutató.
Idén vizsgálták a béren kívüli juttatások magyarországi gyakorlatát is. Az eredmények szerint elsősorban nem bérkiegészítési, hanem a cégek adóelkerülési szándéka miatt terjed el széles körben. A Napi Gazdaság értesülése szerint a kormány azt reméli, hogy az országos bérajánlási rendszert fokozatosan az ágazati megállapodások váltják fel, mondván, a jelenleg is érvényben lévő szabályozást annak idején csak a teljes liberalizáció felé tett egyik lépésnek szánták.
