A vezetők továbbra sem tudnak dönteni: engedjék, hogy távolról dolgozzanak az embereik, ami növelheti ugyan a beosztottak elégedettségét, de nem tudják őket folyamatosan kontrollálni, vagy tartsák őket szem előtt, ami korántsem biztos, hogy az alkalmazottak munkakedvét növeli.
Azok a vezetők, akik megbíztak kollégáikban és engedélyezték nekik a távmunkát, 75 százalékban úgy nyilatkoztak, hogy a foglalkoztatási forma növelte munkatársak hatékonyságát, áll a City & Guilds felmérésében. A vezetők egy jelentős része azonban továbbra is bizalmatlan, így hiába az esetleges pozitív hatások, erről személyesen nem győződnek meg, mivel nem járulnak hozzá a távmunkához.
A kutatók úgy vélték, hogy hiába áll rendelkezésre ma már olyan technológia, mely segítségével az irodai tevékenységek számottevő része akár otthonról is elvégezhető, ha ehhez képest a cégvezetők mentalitása és nyitottsága több évtizedes lemaradásban van. A felmérés tanúsága szerint a távmunka azon vezetők körében talál pozitív fogadtatásra, akik nyitottak az új technológiákra, emellett jó kommunikációs és csapatépítő készséggel rendelkeznek. Azok akik ezen tulajdonságoknak híján vannak, azok többnyire a fizikai jelenlétben látják az utasítások átadásának és ellenőrzésének egyetlen módját.
A magyar menedzserek körében ugyan nem készült hasonló felmérés, ám a foglalkoztatási forma alkalmazása az unión belül nálunk az egyik legalacsonyabb. Így feltételezhető, hogy Magyarországon nem csak vezetői, de talán technológiai oldalról sem biztosított a távmunka elterjedése.
