A tanulmány európai, ázsiai és észak-amerikai befektetők véleményét hasonlítja össze, és úgy találja, hogy a magasabb színvonalú üzleti tranzakciók és az alacsonyabb járulékos kockázat az európai befektetőket otthonmaradásra ösztönzik, áll a társaság közleményében.
A tanulmány rávilágít, hogy az európai kockázati tőke befektetők 51 százaléka stratégiája alapján egyértelműen viszonylagos földrajzi közelséget kíván fenntartani portfoliójával, hogy hatékonyabban tudjon együttműködni a vezetéssel. Elsősorban Közép-Kelet-Európára koncentrálnak, azután következik Ausztria, Németország, Liechtenstein és Svájc és végül az Egyesült Államok. Ez megkönnyíti a kockázati tőkések számára a helyi kultúrák megismerését, ami kulcsfontosságú lehet a befektetések sikerét illetően. Ráadásul, a külföldön befektető kockázati tőkések 48 százaléka stratégiai szövetségeket alakít ki külföldi székhelyű vállalatokkal.
„Az európai kockázati tőke befektetők elsősorban helyi befektetésekre koncentrálnak, beleértve azokat, amelyek potenciálisan globális lehetőségeket is rejtenek” - magyarázza Seres Béla, a Deloitte pénzügyi szolgáltatások üzletágának vezetője, a fúziók és felvásárlások szakértője. „Szoros kapcsolatban kívánnak lenni a helyi cégvezetéssel, hiszen a befektetési célpontokhoz való fizikai közelség és a helyi kultúra ismerete csökkenti a befektetések kockázatát.”
A földrajzi közelséget előnyben részesítő európai kockázati tőke befektetők 51 százaléka rendelkezik egy-két nemzetközi befektetéssel. 24 százaléknak azonban 3-5, 12 százaléknak pedig 6-10 külföldi befektetése van, és 10 százalékuk portfóliója tartalmaz 16 vagy annál több külföldi befektetést.
A tanulmány szerint továbbá az európai válaszadók 86 százaléka azt nyilatkozta, hogy portfóliójuk legalább egy része jelentős funkciókat - gyártás, kutatás és fejlesztés, tervezés és back office - lát el azon az országon kívül is, amelyhez a vállalat maga kötődik.
