A szakember azt mondta: a főszabály szerint ilyen esetekben az érintett ország hatóságainak az a feladatuk, hogy a keresett személyt felkutassák, elfogják és kiadják. Bizonyos kivételek azonban mindegyik jogintézménynél vannak, általában ezek közé tartozik, ha az érintett ország hatósága is vizsgálta az adott ügyet és az az álláspontja, hogy nem történt bűncselekmény.
Interpol-körözés esetén a rendőrség felkutatja és őrizetbe veszi a keresett személyt, majd a bíróság vizsgálja, hogy fennállnak-e a kiadatás feltételei. Nemzetközi elfogatóparancsnál a két ország közti jogsegélyegyezmények pontos tartalma dönti el az eljárás végkimenetelét, de még a leginkább automatikusan zajló európai elfogatóparancsnál is előfordulhat, hogy megtagadják a kiadatást, ha abban az ügyben, amely miatt azt kérik, az érintett ország hatóságai is vizsgálódtak már és nem állapítottak meg bűncselekményt. Ilyenkor a döntő az, hogy ugyanazon tényállást vizsgálták-e a két ország hatóságai - jegyezte meg Bánáti János.
Hozzátette, ha a keresett személyt egy harmadik ország hatóságai kerítik kézre, amelyek magával a konkrét üggyel nem foglalkoztak, akkor nyilván a fenti okból nem tagadhatják meg a kiadatást. Ilyenkor elsősorban a megkeresés szabályszerűségének az ellenőrzése fontos, ezért egy ügyvéd ilyen helyzetben azt szokta tanácsolni ügyfelének, hogy ne hagyja el hazáját - fejtette ki.
Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett az azóta első fokon 10 év börtönre ítélt Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a horvát INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat. A társaság közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, és nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.
A zágrábi megyei bíróság a napokban előzetes letartóztatást rendelt el Hernádi Zsolt ellen a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) kérésére, mert úgy ítélték meg, hogy fennáll a szökés veszélye. Az ügyészség azért kérte ezt, mert Magyarország a közelmúltban elutasította, hogy kézbesítse Hernádi Zsolt számára a horvátországi meghallgatásra szóló idézést. A magyar fél azt mondta, hogy már lefolytatták az eljárást és megállapították, hogy a Mol vezetője nem követte el az említett törvénytelenségeket.
A Mol a napokban közölte, a magyar ügyészség által lefolytatott magyarországi nyomozás során Hernádi Zsolt teljes mértékben együttműködött a magyar hatóságokkal és részletes tanúvallomást tett.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy "sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt". A nyomozást ugyanazon tényállásra és tények alapján folytatták le, és ahhoz a horvát nyomozás anyaga rendelkezésre állt a főügyészség szerint.
MTI
