A Nemzeti Energiastratégia: van még mit csiszolni című közlemény hangsúlyozza, hogy a szilárd biomassza nélkül Magyarország csak a töredékét tudta volna teljesíteni eddigi európai uniós vállalásainak. A BEE a legnagyobb biomassza erőműveket üzemeltető illetve ilyen projektben érdekelt cégeket - a Pannonholding Zrt., a Bakonyi Erőmű Zrt., az AES Borsodi Energetikai Kft. és a Vértesű Erőmű Zrt. - tömörítő érdekvédelmi szervezet.
Magyarország egyik legnagyobb szilárd biomassza lehetőségét a faanyag adja, de ez a Nemzeti Energia Stratégia 2030 tervezetében nem kap kellő hangsúlyt a BEE álláspontja szerint. A biomassza erőművek a másra nem használható faanyagot hasznosítják, amit az Európában legszigorúbb erdőtörvény megenged - olvasható a közleményben.
Végső tanulságként a BEE felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy "a stratégia előkészítőinek kellett volna felállítani egy álaluk optimálisnak tartott, javasolható energiamix sorrendet, ahelyett, hogy az iparági szereplőket kérik fel erre". A BEE álláspontja szerint a hő- és villamos energia termelés szétválasztása nem célravezető olyan helyeken, ahol nagyobb hőfogyasztói központok vannak. Az sem jó megoldás, hogy csak a 20 megawatt kapacitás alatti biomassza erőművek kapjanak támogatást, mert ezek decentralizált fűtőművekre történő lecserélése több tízmilliárd forint értékű meglévő beruházást tenne feleslegessé.
Az energiaültetvényekkel kapcsolatban az érdekvédelmi szervezet a gyakorlati tapasztalatokra és kutatási eredményekre alapozva állítja, hogy az energiaültetvények növény védőszer igénye alacsony és öntözni egyáltalán nem kell. Egyébként pedig - áll a közleményben - energianövényt ott termelnek, ahol a kukoricát vagy a búzát nem is lehetne.
MTI
