Az amerikai pénzügyminisztérium múlt hét szerdán jelentette be, hogy hét olyan cég ellen indít vizsgálatot, melyek állami segítséget kaptak a válság miatt. A kormány azt szeretné elérni, hogy csökkenjen a vezetők és a legjobban fizetett munkatársak jövedelme. Hosszabb távon az a céljuk, hogy minden tőzsdei cégnél a részvényeseknek a mostaninál nagyobb beleszólása legyen a vezérek fizetésének alakulásába.
Főleg a bankokat érinti
"Jelenleg elsősorban a pénzügyi szektor áll a szabályozás középpontjában, de szerintünk minden cégnél fontos, hogy a fizetések megállapításakor a hosszútávú érdekeket és a megfelelő működést vegyék alapul" - idézi Gene Sperlinget, a pénzügyminisztérium jogászát a Reuters.
Korábban Barack Obama elnök és Timothy Geithner pénzügyminiszter is hangot adott annak a véleményének, hogy a Wall Streeten túlzóak a fizetések, nem tükrözik azt, hogy az Egyesült Államok gazdasága jelenleg súlyos receszióban és válságban van.
Mindkét nagy párt képviselői kiemelték azonban, hogy a fizetési limit bevezetése nem biztos, hogy jó ötlet, mivel csak növeli a kormány befolyását az üzleti életben. Egy republikánus képviselő szerint például nem is biztos, hogy létező problémát okoznak a túl magas fizetések, elképzelhető, hogy csak fel van fújva az ügy, ezért nem lenne szerencsés limitálni a béreket.
Mások úgy vélik, hogy az államnak nem azon kéne spórolni, hogy mennyit fizetnek a cégek a menedzsereknek, hanem inkább jobban meg kéne vizsgálni, melyik cégeket menti meg az adófizetők pénzéből.
Beleszólhat az állam a fizetésekbe?
Barney Frank befolyásos massechusets-i képviselő annak az aggodalmának adott hangot, hogy az államnak nem biztos, hogy feladata a fizetések megszabása, szerinte ugyanis a piaci mechanizmusok úgyis beállítják majd a megfelelő szintre a béreket.
Frank azt még nem döntötte el, támogatja-e a kormány által beterjesztett két javaslatot: az egyik nagyobb teret adna az amerikai tőzsdefelügyeletnek, ugyanis javasolhatnák a cégeknek, hogy a menedzsereknek ne adjanak részvénycsomagot a fizetésük mellé. A másik javaslat szerint a jövőben a cégvezérek fizetéseinek megállapítása a mostaninál sokkal kevésbé függne a menedzsmenttől.
Brad Sherman kaliforniai demokrata képviselő szerint azonban a minisztérium javaslatai nem elég kemények. Úgy véli, a részvényjuttatások esetében például a tőzsdefelügyeletnek nem csak javasolnia kéne, hanem kötelezni a cégeket arra, hogy ne adjanak tulajdonrészt a vezetőknek.
A pénzügyminisztérium jogásza szerint a kormány nem akar beavatkozni a cégek belső ügyeibe, a fizetéseket sem akarja limitálni. Ugyanakkor hozzátette: a mostani válság egyik kiváltó okai a meggondolatlan fizetési módszerek voltak, melyek arra ösztönözték a cégvezéreket, hogy a kelleténél nagyobb kockázatot vállaljanak.
Az már látszik, hogy a kormányzati intézmények közül sem mindenki ért egyet feltétlenül a szigorítással: az amerikai jegybank, a Fed illetékese arra figyelmeztetett, hogy ha túlságosan szigorú feltételeket szabnak, akkor a cégek nem fogják tudni megtartani a legtehetségesebb dolgozóikat.
A Fehér ház szerdán nevezte meg a vizsgálóbizottság vezetőjeként Kenneth Freinberget, aki egyelőre hét cég - a General Motors, a Bank of America, a Citigroup, a Chrysler, az AIG, a GMAC és a Chrysler Financial - fizetési rendszereit vizsgálja. Freinberg felhatalmazást kapott arra, hogy az adott cégnél elrendelje a vezetők és a legjobban fizetett alkalmazottak bérének csökkentését addig, amíg a vállalat nem fizeti vissza az állami mentőcsomag keretében kapott összeget.
Beke Károly
