4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A politikusok jogszabályi korlátokkal fékeznék a nagy bevásárlóközpontok további építését. A kezdeményezés egy olyan időszakban lát napvilágot, amikor egyébként is mélyponton van a plázaépítés, a fejlesztők a gazdasági helyzetre tekintettel több projektet is elhalasztottak az elmúlt két évben, így csak a válság előtt már megkezdett beruházásokat fejezték be.

A válsággal és az annak nyomán jelentősen visszaeső kiskereskedelmi forgalommal párhuzamosan csökkent a kereskedelmi ingatlan-fejlesztési, így a plázaépítési kedv is, ezért a tervezett, év végéig tartó plázaépítési moratórium várhatóan nem rázza meg a fejlesztőket, a jövőre megszülető új szabályozás azonban nagy mértékben átalakíthatja a beruházások irányát.

Bányai Gábor, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának fideszes tagja a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy pártja most tartja időszerűnek az újabb bevásárlóközpontok engedélyezésének felfüggesztésére, illetve a kereskedelem újraszabályozására vonatkozó LMP-s javaslat tárgyalását. Úgy vélte, az év végére megszülethet az új jogszabály, amelyben figyelemmel lesznek arra, hogy ne sérüljön a szabad verseny, mégis hatékonyan megjelenítse a helybeliek és a kisebb üzletek érdekeit.

Az LMP-s javaslat szerint az új szabályozás megszületéséig százezer lakos feletti településeken 800, a kisebbekben pedig a 400 négyzetméter feletti új kereskedelmi létesítmények engedélyének kiadását függesztenék fel - mondta Szabó Rebeka, az egyik előterjesztő, hozzátéve, hogy reményeik szerint az építési moratóriumot csak az év végéig kell fenntartani.

Magyarországon összesen 61 bevásárlóközpont működik, közülük Budapesten 30, Dél-Magyarországon 7, Kelet-Magyarországon 11, Nyugat-Magyarországon pedig 12. Az ingatlanfejlesztők úgy vélik, hogy a zöldmezős bevásárlóközpontok ideje lejárt, legfeljebb az ország keleti felén férne el még néhány. Egyre inkább az egyedi jelleg kell a sikerességhez, illetve a bevásárlás mellett szórakozást is kell kínálni a betérőknek.

A Colliers International budapesti irodája által készített elemzés idénre már 3-5 százalékos kereslet-bővülést jelez, főként a nem élelmiszer típusú szegmensekben. Az szja csökkentés minden bizonnyal itt is kifejti pozitív hatásait, ezért a kereskedők belekezdhetnek az óvatos terjeszkedésbe is. Ennek azonban nem szab gátat az év végéig tartó esetleges moratórium sem, hiszen a fejlesztések úgyis később kezdődnek.

A Cushman & Wakefield korábbi, új Európai Bevásárlóközpont Fejlesztések tanulmánya szerint nem valószínű, hogy a fejlesztések mértéke 2012 előtt növekedésnek indul. Magyarország 2009-ben 69500 négyzetméter átadott bevásárlóközpont területtel a 33 vizsgált ország ranglistáján a 22. helyen állt. 2010-ben 37000 négyzetméter újonnan épülő bevásárlóközponttal a 28. helyre csúszott vissza, de a várható átadások hatására 2011-ben ismét előrébb kerülhet a rangsorban.

Hardy Ilona, a Cushman & Wakefield budapesti irodájának piackutatási vezetője ugyancsak korábban azt mondta, hogy a bizonytalan piaci körülmények miatt nehéz előre jelezni a 2011 után átadásra kerülő területek mennyiségét. Ezt jelentősen befolyásolja majd a gazdasági javulás mértéke, valamint a befektetők és az alapok kockázatvállalási készsége Európában.

Az elmúlt évben Magyarországon több bevásárlóközpont építését függesztették fel ideiglenesen. A válság alatt az ingatlanfejlesztők azzal számoltak, hogy a gazdasági környezet javulásával, valamint a finanszírozás egyszerűsödésével, ezen fejlesztések újraindulása rövid és közép távon jelentősen megnövelheti a tervezett bevásárlóközpont területeket.  Számos tervezett központ átadása csúszik, ami kínálati hiányt idézhet elő a következő 2 évben, a befektetői étvágy pedig nő.

Az ingatlanfejlesztők az 5 ezer négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteket minősítik kereskedelmi ingatlanoknak, és ezekről gyűjtenek információt. Egy májusi konferencián Sipos Melinda az ingatlan tanácsadó Jones Lang LaSalle helyettes irodavezetője 27 ilyen fővárosi üzletházról számolt be. Ezek együttes alapterülete 714 ezer négyzetméter, de az év végére eléri a 800 ezer négyzetmétert.

Idén a Blaha Lujza téri Europeum bevásárlóközpont készült el. Szintén az idén nyit a volt tőzsde épületében a Váci 1 nevű üzletház, a Duna parti CET, illetve a hármas metró végállomásánál a KÖKI. A tervek szerint 2012-ben nyitja meg kapuit egyebek között a Hegyvidék Központ, a budapesti Apor Vilmos téren, amelynek a közelmúltban helyezték el alapkövét. Ugyancsak jövőre nyithat meg az Andrássy úton a tervek szerint egy 5 milliárdból kialakított három emeletes bevásárló komplexum is.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!