A javaslat leghangsúlyosabb eleme, hogy bevezetné az úgynevezett ifjúsági garanciát, amelynek értelmében minden 25 év alatti fiatal az iskola befejezését vagy a munkanélkülivé válást követő négy hónapon belül megfelelő állásajánlatot kellene hogy kapjon, vagy folytathatná a tanulást, vagy gyakornokként helyezkedhetne el.
A bizottság ezen túlmenően sürgeti, hogy a tagállamok a lehető legjobban használják ki az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében az Európai Szociális Alap forrásait. A brüsszeli testület a cél érdekében uniós forrásokat bocsát majd a tagállamok rendelkezésére, segíti a tapasztalatcserét a bevált gyakorlatok elterjedése értelmében, valamint az ifjúsági garancia megvalósulását az úgynevezett európai szemeszter keretein belül figyelemmel is fogja kísérni.
A bizottság ismerteti, hogy minden ötödik fiatal, nagyjából 5,5 millió ember hiába próbál munkát találni, azoknak a száma pedig, akik nem vesznek részt valamilyen képzésben vagy oktatásban és munkahelyük sincs, 7,5 millióra tehető. Mindez évente 150 milliárd euró kárt okoz a tagállamoknak, ami az EU bruttó hazai termékének 1,2 százaléka, de a bizottság külön kiemeli, hogy néhány országnak, a többi között Magyarországnak is GDP-je több mint két százalékába kerül évente, ha a fiatalok ilyen arányban esnek ki a munkaerőpiacról.
A bizottság arra is rámutat, hogy az unión belül is rendkívül különböző a helyzet az egyes tagállamokban. Hollandiában, Ausztriában és Németországban 8-10 százalék körüli a munkanélküliség a fiatalok körében, míg Görögországban 57 százalék ugyanez az arány, Spanyolországban pedig a fiatalok 54 százalékának nincs állása.
A magyarországi helyzetet ismertetve a bizottság megállapítja, hogy 2012 augusztusában a 25 év alatti fiatalok 29 százaléka volt munkanélküli. 2011-es adatok alapján pedig ismerteti, hogy a legutolsó lezárt évben a 15 és 25 év közöttiek 13,3 százaléka sem állásban nem volt, sem képzésben, oktatásban nem vett részt. A jelentés pozitív lépésként értékeli, hogy Magyarország lakhatási támogatással óhajtja támogatni a munkavállalók mobilitását, valamint több ezer kis- és közepes vállalkozás ajánl gyakornoki posztot fiataloknak, hogy tapasztalatot szerezhessenek. A dokumentum megemlíti, hogy Magyarországon a START program 25 ezer fiatal elhelyezkedését segítette elő, valamint, hogy Budapest 2012 utolsó negyedévétől támogatást nyújt a fiataloknak, hogy önálló vállalkozásba kezdjenek. A brüsszeli testület arra is rámutat, hogy az olyan intézkedések, mint a szakképzés területén végbemenő változások, és a tankötelezettségi korhatár leszállítása, lehetővé teszik, hogy a fiatalok már 17 évesen elhelyezkedjenek, és rugalmasabbá teszik a munkaerőpiacot.
MTI
