4p

Ugyan az idősebb munkavállalók körében nálunk az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, komoly kihívás lesz a 65 éven felüliek visszacsábítása a munkaerőpiacra.

A Fidesz szerint akár adójogi szabályokat is módosítani kell, hogy ösztönözzék a nyugdíjasok munkavállalását a hiányszakmákban - mondta Tuzson Bence múlt hét kedden, Budapesten az Országgyűlésben napirend előtt. A politikus elmondta, évekkel ezelőtt még az jelentette a problémát, hogy a fiatalok bizonyos munkaköröket nem tudnak betölteni a nyugdíjasok miatt, most viszont pont fordított a helyzet: vannak olyan hiányszakmák, ahol szükség van a nyugdíjasok munkavállalására is.

Konkrét területet a kormánypárti politikus nem említett, így az mfor.hu átnézte, melyek azok a hiányszakmák, ahol egyáltalán szóba jöhetnek az idősebb munkavállalók, és hol lehet esély arra, hogy valóban vissza is tudják őket csábítani.

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által meghatározott hiányszakmák 2014-re a következők voltak: ács, bádogos, épület és szerkezetlakatos, gazda, gépi forgácsoló, hegesztő, ipari gépész (géplakatos), kertész, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő. A fenti szakmunkákhoz érdemes még további csoportokat is megvizsgálni, a Manpower szerint a 2014-ben legnehezebben betölthető munkakörök között található még a sofőr, vendéglátóipari dolgozó, a mérnök, az orvos, a könyvelő, és az informatikus.

A fenti lista alapján a szakmunkásokból hiába van bizonyos területen komoly hiány, nehéz elképzelni, hogy 65 év felett valaki tartósan nehéz fizikai munkát végezzen, ebbe a magunk részéről a szociális gondozókat és az ápolókat is beleértjük, hiszen a beteg, vagy nehezen mozgó idősek fizikai támogatása sem reális elvárás napi nyolc órában egy időkorú embertől. Ami a második csoportot illeti, a sofőrök (közlekedési dolgozók) éppen napjainkban tiltakoznak a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése miatt, mivel szerintük 60 év felett fokozott kockázatot jelent a foglalkoztatásuk, így tömeges visszatérést itt sem vizionálnánk, ahogy a nyugdíjas felszolgálók tömegei is meglepően hatnának. Az informatikusokból pedig elenyésző számban lehetnek nyugdíjasok, így ezzel a szakmával sem valószínű, hogy a kormány komolyabban számol.

Realitása olyan szakmákban lehet a 65 éven felüliek foglalkoztatásának, mint a mérnökök, orvosok és a könyvelők. Természetesen itt is vannak a korból adódó fizikai korlátok, bizonyos kor felett hiába felkészült elméletileg egy sebész, nem biztos, hogy képes megfelelő szinten végezni a feladatát. Ha már egészségügy, akkor a legnagyobb esély a háziorvosok esetében lenne a munkában tartásnak, vagy a munkaerőpiacra történő visszacsábításuknak ami a 65 év felett végezhető munkát illeti. A másik oldalról a kormány számára is ez az egyik legégetőbb probléma, hiszen az utóbbi időben finoman szólva is óriási problémát jelent ezeknek a státuszoknak a betöltése.

Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a feldobott adókedvezmény mennyire lesz vonzó, hiszen az elmúlt időszakban többféle eszközzel is próbálkozott a kormányzat, de meglehetősen korlátozott eredmények születtek. Így például hiába csábították több milliós (esetenként 6-10 milliós) vissza nem térítendő támogatással a háziorvosokat az évek óta üresen álló praxisokat csak kis részben tudják betölteni.

November végén jelentették be, hogy körzetenként havi plusz 130 ezer forintot ad a kormány a háziorvosoknak. Az érintettek szerint ez jó irány, de az összeg nem elég ahhoz, hogy több fiatal jelentkezzen körzeti doktornak. A statisztikák szerint pillanatnyilag 213 településnek egyáltalán nincs háziorvosa, a betöltött praxisok több mint feléből pedig tíz éven belül nyugdíjba megy a gyógyító.

Ha sikerül is a kormánynak a munkaerőpiacon tartani, illetve oda visszacsábítani a 65 év felettieket, Európai Uniós viszonylatban valószínűleg továbbra is a legalacsonyabb foglalkoztatási rátával rendelkező országok között leszünk. Jelenleg ugyanis ebben a rangsorban csak Spanyolország áll mögöttünk 1,6 százalékos rátával, míg az utolsó előtti helyen a szlovákokkal osztozunk (1,8 százalékkal). Az uniós átlag egyébként 5,3 százalék. Ennél jóval nagyobb a közösségen kívüli két ország ilyen típusú mutatója, hiszen Izlandon a 65 év felettiek harmada dolgozik, míg Norvégiában közel minden ötödik idős ember.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!