3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A magánszféra és az állam együttműködésében létrejött beruházások (ppp) hosszú távon 3.000 milliárd forint állami elkötelezettséget jelentenek, és ennek az összegnek a mérséklése érdekében 100 projektet áttekintenek - mondta Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kiemelt állami szerződéseket és támogatási szerződéseket vizsgáló államtitkára kedden, háttérbeszélgetésen, Budapesten.

Az államtitkár elmondta, hogy a 2011. évi költségvetést 120 milliárd forinttal terhelik a ppp-projektek, ebből az M5-ös és az M6-os autópályával kapcsolatos kiadások 99,1 milliárd forintot tesznek ki, a Művészetek Palotája 9,8 milliárd forint, a többi 10 milliárd forint alatti tétel.

Közölte, hogy az autópályák kivételével a ppp-projektek magánbefektetőinek kiváltására 200 milliárd forintot irányoztak elő.

Hegmanné Nemes Sára elmondta, hogy a sportlétesítményekhez köthető beruházásoknál a magánbefektetőkkel a tárgyalások jól haladnak, júniusban megállapodásra juthatnak. A két autópálya kivételével a többi projekteknél elindultak az egyeztetések a szerződések megváltoztatására, és peren kívüli egyezség esetén ezek az idén lezárulhatnak.

A háttérbeszélgetésen a részletekről szólva az államtitkár elmondta, hogy a 34 sporttípusú projekt felülvizsgálatánál kiderült, hogy jellemező módon nem a beruházás értékére, hanem a szolgáltatás díjára kötötte a megállapodás az önkormányzat, az állam a befektetővel, és  tapasztalataik szerint ez a díj háromszorosa lesz a futamidő végére a valódi értékének. Huszonegy olyan önkormányzat is beszállt sportlétesítmény ppp-beruházásába, amely még a saját működési költségeit sem tudja előteremteni.

A felsőoktatási intézményeknél a ppp-beruházások nagyon drágák voltak, és főleg vidéken nem igazodnak a tanulói létszámadatokhoz. A túlzott méretű létesítményeknél gondoskodni kell a magánbefektető kiváltása után is a hasznosításról - jegyezte meg az államtitkár. Tapasztalataik szerint sok esetben off-shore hátterű cégek húzódnak meg a magánbefektető mögött, így az állami adózást kikerülve jut haszonhoz a beruházó - tette hozzá az államtitkár.

Hegmanné Nemes Sára kitért arra, hogy a  felsőoktatási intézmények ppp-beruházásainak 1 százalékát kortárs képzőművészeti alkotásokra kellett fordítani, 567 milliárd forintért 54 kortárs műalkotást vettek, jó részüket közbeszerzés megkerülésével. A börtön projekteknél pedig előfordult, hogy a magánberuházó olyan kölcsönből építkezett, amelyet az állam olcsóbban tudott volna felvenni.

A szerződések áttekintése független szakértők bevonásával történik, a magánbefektetők kiváltásánál a beruházás illetve a szolgáltatás valódi költségét veszik figyelembe - hangsúlyozta az államtitkár.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!