Mi lesz a családi ezüsttel? A Malév-privatizáció háttere

Mennyit ér a Malév? Mi kell a sikeres jövőhöz? Nemzetközi összehasonlítás!

Mindehhez a Malév még nem tudott alkalmazkodni. Ezzel persze korántsem áll egyedül: Európában már felszámoltak két régi nemzeti légitársaságot, a belga Sabenát és a svájci Swissairt, az olasz Alitalia - mely a 90-es években a Malév kisebbségi tulajdonosa is volt - szintén a csőd szélén egyensúlyoz. Ebben a helyzetben a magyar nemzeti légitársaságnak vagy alkalmazkodnia kell, vagy hozzájuk hasonlóan a megszűnés veszélye fenyegeti.

A cég mai formájában ugyanis nem csupán nyereség elérésére nem képes, hanem még a vevő által most átvállalt hitelek törlesztését sem tudja kitermelni. Sőt, ha fennmarad a mostani üzemméret, puszta takarékoskodással - a magas fix költségek miatt - valószínűleg nem is lehet nyereségessé tenni a céget. Ehhez szükség van az utasok számának és így a bevételek növelésére is. A társaság belépése a Oneworld légiszövetségbe hozzájárulhat ehhez, de önmagában kevés. Ha nem akarja tevékenységét jócskán visszafogni, az új ügyfeleket máshol kell megtalálnia.

A Malév értéke negatív

Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a pozitív cash flow-t (tehát kifizethető nyereséget, osztalékot) termelni nem képes Malév értéke a klasszikus értelemben nulla. Sőt, negatív, hiszen a cégnek puszta fennmaradása érdekében is folyamatos készpénz-infúzióra van szüksége. A vevő azért engedhet meg magának mégis (pozitív) vételárat, mert jelentős, elsősorban bevételi szinergiákra számít, az AirUnion által hozott új ügyfelek révén. Ha ezek a szinergiák nem teljesülnek, a kifizetett, illetve átvállalt összesen 46 milliárd forint soha nem térül meg.

A cégértékelés során "hüvelykujj-szabályként" használt szorzószámok a magyar légitársaság esetében sajnos nem túl használhatóak. A cégértéket az EBITDA, az üzemi eredmény vagy a nettó eredmény többszöröseként kimutató szorzók nem működnek, mert ezek az értékek egytől egyig negatívak.

Korrekt ajánlat

Az egyetlen értelmezhető teljesítménymutató a cégérték / árbevétel (price / sales) arány. A vevő által elfogadott 46 milliárd forintos cégérték az éves árbevétel mintegy 40 százaléka (lásd a 2. táblázat első oszlopát - a szerk.), ami csak kevéssel marad el az iparág néhány jelentős szereplőjének 51 százalékos átlagától. Tekintetbe véve, hogy a Malév mai formájában sok éve veszteséges, ez a 22 százalékos diszkont (a 11 százalékpont különbség az 51 százalékpontos benchmark értéknek a 22 százaléka) igen korrekt ajánlatnak minősíthető.

A cégérték / saját tőke (price / book value) mutatója első látásra már korántsem tűnik ilyen kedvezőnek. Ugyanakkor számításba kell vennünk, hogy a "felhasznált saját tőke" adat 2005. decemberi, azóta pedig a Malév által felhalmozott veszteség (melyről még nincs pontos információnk) akár a cég teljes vagyonát is felemészthette. Ez a mutató tehát addig nem segít az üzlet értékelésében, amíg nem ismerjük a légitársaság 2006-os eredményeit.

Bár első látásra ez talán nem egyértelmű, a magyar állam a társaság privatizációjával igen jó üzletet kötött. Ha a politikai vonzatokat figyelmen kívül hagyjuk, az ÁPV és a költségvetés nagyon komoly terhektől szabadult meg. Amennyiben a magyar állam az adásvételi szerződésben vagy más formában nem vállalt valamiféle támogatási kötelezettséget, akkor sikeresen megváltunk a családi ezüst egy igen sok gondot okozó darabjától.