A brit szakszervezetek szövetségének (Trades Union Confederation) csütörtökön közzétett kutatása szerint azonban mintegy félmillió munkavállaló hiába emelt szót ezirányú igényének, főnökei elutasították a kérésüket.
Az elemzés kimutatta, hogy Nagy-Britanniában a munkavállalók több mint háromnegyedének (77,4 százalék) munkaszerződésében nincs feltüntetve a rugalmas munkaidő lehetősége, holott ehhez már 18 hónap óta törvény ad jogot.
A tanulmány szerint jelenleg körülbelül 150 ezer ember (többségében férfiak) élnek a csökkentett munkaidő előnyeivel, ami mindössze 11,5 százaléka a szigetországban dolgozó összes munkavállalónak. Összehasonlításképpen - hívják fel a figyelmet a kutatók - Németországban ez a szám a brit érték háromszorosa, azaz több mint 30 százalék.
Magyarországon jelenleg a munkáltatók harmada alkalmazza az úgynevezett rugalmas időkeretet, derül ki egy - az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával elvégzett - felmérésből. Hazánkban elvileg csupán 2001-ben, a Munka törvénykönyvének módosítása nyomán nyílt lehetőség ezen foglalkoztatási rendszer bevezetésére. Azóta - bár terjedőben van - fejlettségét és hatékonyságát tekintve még nem éri el az ilyen téren már komoly hagyományokkal rendelkező nyugat-európai államokét.
Bár a britek többsége (a kutatás szerint 9,4 millió ember) szívesen dolgozna kevesebbet, legtöbben ezt - anyagi okok miatt - nem engedhetik meg maguknak. Számos felmérés bizonyította azonban: a kevesebb munkaidő egyben kreatívabb dolgozókat és nagyobb hatékonyságot jelent.
A heti 40 óránál kevesebb munkavégzés törvényi keretének biztosítása egyelőre nem indított forradalmi változásokat a hagyományosan túlórázós brit munkahelyi kultúrában. A szakemberek szerint egyelőre még kevés az olyan innovatívan gondolkodó szervezet vagy vezető, aki látja az előnyeit a rugalmas munkavégzésnek.
