Az mfor.hu a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat havi részletes statisztikáját alapul véve kíváncsi volt arra, hogy vajon hazánk melyik megyéjében hogyan alakult egy év alatt a rendelkezésre álló álláshelyek, illetve álláskeresők száma.
Többségében mindenhol nőtt az álláshelyek száma
Ha a 2011 év végi adatokat összevetjük, a 2010 decemberiekkel, akkor sok esetben jelentős változásról árulkodnak a számok. Ezek szerint a legtöbb új álláshely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jött létre egy év alatt, egész pontosan 6526 darab, Szabolcs megyében szintén majdnem elérte a 6000-es növekedést, hiszen itt egy évvel korábbhoz viszonyítva 5991-gyel több rendelkezésre álló álláshely volt. A változásokat az alábbi grafikonunk ábrázolja. Jól látható, hogy elsősorban a munkaerőpiaci szempontból hátrányosabb helyzetű régiókban történt a legnagyobb mértékű növekedés, míg a kevésbé problémás régiókban, mint például Budapest, Győr-Moson-Sopron megyében mindössze pár százra tehető az álláshelyek számának változása.
A megnövekedett álláshelyek száma minden bizonnyal nagyrészt a megújult közmunkaprogramnak köszönhető, hiszen ahogy írtuk már, a legnehezebb helyzetben lévő térségekben nőtt a legnagyobb arányban az álláshelyek száma. A Belügyminisztérium által közzétett adatok szerint október végéig a legtöbben az észak-alföldi régióban léptek be a közmunkaprogramokba - Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Szabolcs megyékben átlagosan 27 560 főről számoltak be. A második helyen áll ebből a szempontból az észak-magyarországi régió három megyéjében (Borsod, Heves és Nógrád) kezdtek el közmunkásként dolgozni tavaly: ez átlagosan megyénként 21 010 főt jelent. (mfor.hu szerk: mivel a Belügyminisztérium csak régiós szinten hozza le az adatokat, ezért átlagoltuk az érintett megyékre az létszámot. Bár így az adat nem feltétlenül pontos, ám arról tájékoztat, hogy az ország melyik részén indultak be a közmunkaprogramok a legintenzívebben.)
Ezekkel szemben Komárom-Esztergom, Vas, illetve Zala megyében egy év alatt kevesebb lett a rendelkezésre álló álláshelyek száma. Míg az első megyében szinte jelentéktelen mértékben, mindössze 187-tel volt kevesebb álláshely (az összes rendelkezésre álló 2011 decemberében 1562 volt), addig Zala megyében a vizsgált időpontban betölthető munkahelyek 2232-es száma 1244-gyel volt kisebb, mint egy évvel korábbi időpontban.
Kevesebb lett az álláskereső is
Ha megyékre lebontva megvizsgáljuk a nyilvántartott álláskeresők számát, akkor megfigyelhető, hogy egy év alatt mindenhol csökkent valamilyen mértékben a számuk, amit az alábbi grafikon is jól mutat.
Ami viszont érdekes, hogy hiába Jász-Nagykun, Hajdú és Szabolcs megyében nőtt az egyik legnagyobb arányban a rendelkezésre álló álláshelyek száma, ezekben a megyékben még 6 százalékkal sem csökkent az álláskeresők száma. Ennek oka lehet az is, hogy a munkaerő-piaci kereslet és kínálat nem fedi egymást, így a keletkező álláshelyeket csak nehezebben tudják feltölteni.
Ezzel szemben, ahol a legnagyobb arányban csökkent az álláskeresők száma, például a harmadik legnagyobb, Veszprém esetében, ennek ellenére 45 százalékkal emelkedett egy év alatt az elérhető álláshelyek száma is. Vas megye esetében az álláskeresők 20 százalékos csökkenése mellett ennél nagyobb arányban, 32,8 százalékkal lett kevesebb az állások száma.
Székely Sarolta
mfor.hu
