A jelenlegi tervek szerint egy új munkavállaló teljes járulékának egy éves elengedése mellett öt megtartott dolgozó járulékai csökkenthetők az első évben 10, a második évben pedig 6 százalékkal. Ez húszezer új munkahely esetén tízezer korábbi munkahely megtartását segítheti elő.
A javaslatok között szerepel az uniós támogatásoknál, hogy az eddigi árbevétel-növekedési elvárást ki lehessen váltani a munkahelyek megtartásának vállalásával. Az uniós támogatásért cserébe így elég lesz betartani, hogy a vállalkozás meghatározott ideig foglalkoztatja alkalmazottait, tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól.
A cégek fejlődése, sokak túlélési esélye kormányzati intézkedések, stabilizációs programok nélkül ugyanis aligha oldható meg. A dekonjunktúra hatásának mérséklésre a legkézenfekvőbb kitörési pontok az EU támogatások ésszerű átcsoportosítása a veszélyeztetett ágazatokba, kedvezményes hitelek nyújtása és az állami megrendelések bővítése. A konkrét tervek kidolgozása már folyamatban van.
A terhek csökkentése azért is elengedhetetlen lenne, mivel a hazai cégek döntő többsége fejlődése legfőbb akadályát a magas szintű központi elvonásokban, a gyér belföldi keresletben és a bizonytalan gazdasági kilátásokban jelölte meg, derült ki az Ecostat felméréséből.
Munkahelyteremtő beruházások kellenek
Már a 2008. augusztus-október időszak munkaerő-piaci mutatói is kedvezőtlenebbek voltak a megelőző év azonos időszakához képest: foglalkoztatottak száma 24 ezer fővel csökkent, a munkanélkülieké 17 ezer fővel nőtt, és ebben még nem érhetőek tetten a recesszió hatásai.
A 2008. augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak száma a 15-74 éves népesség körében 3 millió 916 ezer fő volt, míg a munkanélkülieké 328 ezer, amely számarány novemberre 446 ezerre ugrott. A nemzetközi összehasonlításra alkalmas relatív mutatók szerint a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékot tett ki, az éves növekedés 0,4 százalékpont. A foglalkoztatási ráta pedig 57,2 százalékos volt ebben az időszakban, 0,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél. Az aktivitási arány 0,1 százalékponttal csökkent egy év alatt.
Számos vállalkozás mérlegeli továbbra is a létszámcsökkentést. A gyors előrejelzést biztosító vezetői információs rendszer október közepén történt bevezetése óta 57 vállalkozás, összesen 6 ezer fő jövőbeli elbocsátásának mérlegeléséről adott számot az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak. Ebből október folyamán mindössze 1090 fő elbocsátása valósult meg. A tapasztalatok azt mutatják tehát, hogy a terveket sokszor nem követi konkrét létszámleépítés.
A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások szerint 2009 első negyedéve lesz kritikus, bár az elbocsátások legfőképp a fizikai állományt már most is érintik.
A karácsonyi szezonban jellemző többletfoglalkoztatást egyelőre még nem érinti a válság, de már most vannak jelei a fővárosban is, hogy a szerződéseket nem hosszabbítják meg automatikusan a partnerek.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének álláspontja szerint továbbra is a bérek nominál értékének megtartása és a változatlan minimálbér az áthidaló megoldás.
Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter pedig úgy nyilatkozott, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai mellett a munkahelyek megőrzésére, az elbocsátások mérséklésére a tárca is elkülönít 80 milliárd forintot, 70 milliárdot átcsoportosítással, 10 milliárdot pedig a munkaerő-piaci alapból. Szűcs Erika tájékoztatása szerint a munkahelyek megőrzését és újak teremtését is szeretnék támogatni. Az utóbbi a gazdasági tárca munkahelyteremtő beruházásaival valósul majd meg.
