4p

Több olyan kísérleti program is elindul a közeljövőben, egyelőre még csak a minisztériumokban, amelyek a versenyszférából kölcsönzött elvek alapján vizsgálják majd a közszféra típushibáit. Kérdés persze, mi történik azután. Ez ugyanis messze nem olyan egyértelmű, mint a hangzatos projektek bevezetése. Mfor.hu háttér.

A reformtól a közszféra még nem lesz olcsóbb

A gazdaság átalakulásával az információ átadása már nem csak a hivatalok kiváltsága volt, és ez a tendencia a kommunikáció gyorsulásával egyre jellemzőbbé vát. Ráadásul ezzel egyre kevésbé tudott lépést tartani a papír alapú, sok lépcsős bürokrácia. Hab volt a tortán, hogy rendre jelentek meg a szolgáltató cégek, amelyek sokkal rugalmasabban, gyorsabban és jobban oldották meg a feladatokat, mint a hivatalok a magukét - ez pedig csak növelte az elégedetlenséget.

Ha az üzleti világban működik a rendszer, akkor alakítsuk eszerint a közszférát - ez volt az első határozott lépés. Nagy-Britanniában a Thatcher-kormány regnálása elején ennek tükrében alapos irtásba kezdtek: amit lehetett, üzletiesítettek. A közszférában ennek következtében jelentős létszámcsökkentés következett be.

Csakhamar megjelentek azonban a vállalatosítás árnyoldalai is. A szolgáltatás színvonala nem lett érezhetően jobb, viszont a közhangulat egyre rosszabbá vált: a közszféra lett a leginkább utált réteg az országban.

Tévedések, illúziók, hibák

Egy az egyben tehát nem lehet átültetni a piaci törvényeket a közszférába - figyelmeztetnek a témában született tanulmányok. Bizonyos elemek átemelhetők, de nem szabad elfelejteni, hogy a közszféra feladata nem ugyanaz, mint a versenyszféráé.

Lehet a teljesítményt fokozni, de a szolidaritást, a szociális érzékenységet sosem szabad a teljesítmény mögé sorolni. Arról nem is szólva, hogy a ma divatos menedzseri módszereket egy, a Nyugathoz képest fejletlenebb szinten lévő országban (mint hazánk) kockázatos bevezetni.

Arról az illúzióról is le kell mondani, hogy az üzleti életből átvett menedzsermegoldások után olcsóbb lesz a közigazgatás. A bürokrácia költsége lefelé nagyon rugalmatlan, felfelé viszont könnyen elmozdul - figyelmeztet Zupkó Gábor Reformfolyamatok a közszférában című disszertációjában. Vagyis azt józan ésszel nem lehet várni, hogy forintban kevesebb lesz a költség. Legfeljebb a GDP arányában mérséklődhet a kiadás - persze csak akkor, ha a gazdaság növekszik.

Magyarország (a többi posztszocialista állammal együtt) túl van már az első közszféra reformon. A rendszerváltás után szinte pillanatok alatt kellett demokratizálni az évtizedeken át központilag működtetett mamut rendszert. Ez az önkormányzatok kialakításával nagyjából sikerült is, mára pedig megmaradt feladatnak a hibák kijavítása.

Hiba maradt bőven

Mi mindent kellene kijavítani? Amellett, hogy a bürokrácia mértékét, a közszférában dolgozók számát tekintve (annak ellenére, hogy létszámleépítés és -stop van) nem egyértelmű a csökkenés. A közszféra állománya májusban már megközelítette a tavaly novemberi szintet, vagyis a viszonylagos létszámleépítés erőteljesen visszájára fordult - főleg a márciusi adatokhoz képest.

Persze ez csak egy probléma. A már idézett doktori munka ugyanis az önkormányzatokat figyelembe véve meglepő viselkedésformákat mutat be. A hazai önkormányzatok - nem meglepő módon - hierarchikus módon épülnek fel, és lényegében semmilyen más vezérlőelv nem létezik.

Brutál hierarchia jövőkép nélkül

A tanulmány szerint az esetek több mint nyolcvan százalékában a hierarchia volt a döntő. A célokhoz kapcsolódó szervezeti elv csupán az esetek húsz százalékában fordult elő, az átfogó minőségmenedzsment pedig nem is mutatott értékelhető arányt.

Ehhez képest Németországban ugyanakkora arányt képvisel a szervezeti felépítésben a hierarchia mint a célokhoz kapcsolódó elv. Nagy-Britanniában az esetek túlnyomó részében a célok alakítják ki a szervezeti felépítést, az USA-ban pedig leginkább a minőségmenedzsment határozza meg a szervezetet. Persze ettől még nem feltétlenül rossz a rendszer.

Az azonban sokkal aggasztóbb, hogy a magyarországi önkormányzatok jelentős részének egyszerűen nincs vezetési elve. Ha mégis van, akkor kisebb részben egy charta, nagyobb, de még mindig csak harminc százalékban a jövőkép irányítja a döntéseket. Ehhez képest Németországban hatvan, Nagy-Britanniában nyolcvan százalékban a jövőkép alakítja a vezetési elveket.

F. Szabó Emese

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:

Újabb program indul a kirúgott közszolgáknak
Hosszú távon változhat a közszférában dolgozók bértáblája
Törvény is rögzíteni fogja a közszféra álbéremelését

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!