A fukushimai fejleményekről a G-20 országok tisztségviselőinek hétvégi, washingtoni találkozóján tájékoztatja az egybegyűlteket Josihiko Noda japán pénzügyminiszter. A katasztrófát követően jelentősen növekedtek az atomenergiát övező félelmek és nem csupán Japánban, így nem biztos, hogy politikailag járható a nukleáris bővítések útja.
Az olaj és a gáz árának növekedése persze több okkal is magyarázható a líbiai beavatkozástól a gazdasági fellendülés erőre kapásáig, de tény, hogy a növekvő szint az árupiacokon hátráltathatja a gazdasági növekedést. A növekvő energiaárak veszélyeire az IMF és a Fed is figyelmeztetett a héten, a gazdaság erősödésével pedig nem várható a kereslet lényeges csökkenése.
Megújul a megújulás
Felerősödtek azok a hangok melyek szerint a megoldás egyik eleme az alternatív energiák használata lehet. Ugyanakkor ott sem mindegy, hogy milyen forrást használunk. A növekvő élelmiszerárak hátterében sokan az amerikai bioetanol-gyártást és annak támogatását sejtik, melynek köszönhetően jelentős mennyiségű kukorica nem mint élelmiszer vagy takarmány hasznosul.
A növekvő energiaigények kezelésére tehát nincs egyszerű válasz, de nyilvánvaló, hogy növelni kell az energiafelhasználás hatékonyságát. Ennek számos összetevője van, az egyéni fogyasztók szintjén egyik eleme a hibrid-autók piacának egyre erőteljesebb felfutása, de sok energiát takarítható meg az épületek megfelelő szigetelése is. Nem véletlen, hogy Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára vasárnap 23,5 ezer panellakás korszerűsítését jelentette be 13,2 milliárd forintos költségvetéssel.
Hazánkban a megújuló energiák aránya egyébként alatta marad az uniós 9 százaléknak, de több régiós országnál jobban állunk, ugyanakkor még jelentős fejlesztések várnak az országra ezen a téren. A kormányzat tudatában van az energiaválság jelenségének, így a megújuló energiaforrások jelenlegi 7,3 százalékos arányát az évtized végéig megduplázná. Ugyanakkor a megújuló energiahasználat szempontjából aggodalomra adhat okot, hogy Rogán Antal szerint Paksra hosszú távon is szükség van. Ez pedig pont a zöldenergetikai beruházásoktól vonhat el forrásokat.
Noha a kormány szerint a tervezett intézkedések hatására a megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiaellátásban meghaladná 2020-ra az unió által előírt 13 százalékos szintet, az még mindig elmarad az európai szinten tervezett 20 százaléktól. Ennek ellenére a zöldgazdaság továbbra is, mint kitörési pont szerepel a kormányzati tervekben.
Zöld Európa
A zöldenergia fejlesztése nem csupán magyar, de uniós cél is, lévén Európa nem rendelkezik elegendő energiahordozóval saját fogyasztásának fedezésére, így a növekvő árak mellett fontos lehet az importfüggőség csökkentése is Emellett az EU talán az egyik legelkötelezettebb szereplő a klímaváltozás elleni küzdelem terén, amit szintén nagyban képes csökkenteni a megújuló energiaforrások használatának növelése.
Az unió a megújuló források részarányának növelése mellett 2014-re közös energiapiacot hozna létre, és az ellátásbiztonság érdekében megbízható, átlátható és szabályozott energiapartnerséget kötne Oroszországgal.
Az energiaválság által felvetett kérdésekre csak részben adhatóak nemzeti válaszok, ugyanakkor biztató, hogy Európa képes és hajlandó szembenézni a problémákkal és az alternatív energiaforrások irányába fordul az egyre drágábban kitermelhető nem konvencionális fosszilis üzemanyagokkal szemben.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
