A törvénymódosítás egyik célja, hogy felszámolja az úgynevezett színlelt szerződéseket, melyek valójában alkalmazotti munkaviszonyt takarnak. Ahogy a kormányoldalról elhangzott, a javaslat nem csorbítaná a szerződéskötési jogot, de nem engedné, hogy a munkáltatók visszaéljenek a lehetőséggel. Ezért a jövőben a munkaügyi ellenőrök nemcsak formailag, hanem tartalmilag is vizsgálják a szerződéseket, és ha a körülmények azt mutatják, hogy itt színlelt szerződésről van szó, például megbüntethetik a munkáltatót.
Vannak olyan munkahelyek, ahol csak vállalkozóként foglalkoztatják az embereket, mondván, így kisebb a munkáltató költsége. Ez sokakat megtéveszt, hiszen a számlára nagyobb összeg kerül, mintha azt bérként kapná, azonban aki becsületesen befizet minden járulékot, rosszul jár. Ráadásul a vállalkozó sok más mellett nem kap betegszabadságot, műszakpótlékot, túlórapénzt vagy étkezési hozzájárulást. A kormányoldal szerint az egyik megoldás, hogy ösztönzik a részmunkaidős foglalkoztatást. Az ellenzék szerint a színlelt szerződéseket nem váltaná ki a részmunkaidős foglalkoztatás, mert a dolgozók bére lehet, hogy csökkenne, a munkáltató terhei viszont jelentősen nem. Erre a kormánypártiak úgy válaszoltak, hogy a munkaadók költségeinek mérséklése már elindult, például csökkent és a ciklus végére megszűnik az egészségügyi hozzájárulás.
Többen számon kérték az önfoglalkoztató kategória bevezetését, amit a miniszter ígért, de ez a törvényjavaslat nem szól róla. Csizmár Gábor államtitkár elmondta: az év végéig kidolgozzák az erre vonatkozó javaslatot, amely megpróbálja összhangba hozni a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit. A Munka Törvénykönyve módosításának általános vitája ma lezárul, a jogszabály várhatóan július elsején lép hatályba.
Módosulhat a Munka Törvénykönyve
A Munka Törvénykönyve módosításáról tárgyal mai ülésén az Országgyűlés.
