Az elnök a Mol elmúlt tíz évéről szóló előadásában kifejtette: a Mol vezetősége 1999-ben felismerte, hogy a vállalat mindent elért, amit Magyarország határain belül lehetett, és ez egy időben zajlott a régiós energiaipari vállalatok konszolidációjával, ami lehetőséget adott a környező országokbeli terjeszkedésre.
Mosonyi szerint kulcsfontosságú volt, hogy a Mol privatizációjakor részvénykibocsátás mellett döntöttek a magyar politikusok. Ezzel a vállalat ki volt téve a piaci viszonyoknak, ami hozzájárult a vállalat átstrukturáláshoz és a versenyképesség növeléséhez. Az átalakítást nyílt és transzparens módon kellett végrehajtani - tette hozzá.
Akkor a Mol azt a küldetést fogadta el, hogy a vállalat éves szinten kétszámjegyű, a szektorbeli versenytársakhoz képest a legnagyobb növekedést, iparági első nyereségességet, illetve 5 éven belül az akkori 3 milliárd dollárhoz képest 10 milliárd dolláros piaci értéket érjen el - emlékeztetett az elnök.
Mosonyi szerint a küldetés végrehajtásának három építőeleme volt: a vállalati portfolió átalakítása, a vállalati kiválósági rendszer kidolgozása, illetve a kereskedelmi üzletág előtérbe helyezése.
Az elmúlt tíz év első időszakában a Mol tulajdonhányadot szerzett a szlovák olajipari vállalat Slovnatfban, illetve a horvát INA-ban, de alulmaradt az OMV-vel szemben a Petrom megvásárlásában. "Világos volt, hogy az olajipari vállalatok konszolidációja meg fog történni a térségben. Ezt versenytársaink is felismerték, ám a Mol gyorsabb, ügyesebb, és szimpatikusabb volt a poszt-szocialista államokban" - fogalmazott a felügyelőbizottsági elnök.
A második időszakra már lezárult a kelet-közép-európai vállalatok konszolidálása és a Mol a kitermelési üzletágra összpontosított. Mosonyi szerint a 2005-ös olajár-emelkedésekkor egyértelművé vált, hogy a kőolaj-exportáló államok jövedelmük egyre nagyobb hányadát nyerik az energiaforrás-kivitelből, és ez nyomást gyakorol az olajárakra.
Az elnök tájékoztatása szerint a Mol bevételének immár 60-70 százaléka származik a kitermelési üzletágból; a kamat, adózás és amortizáció előtti nyereség (Ebitda) 50 százaléka pedig a külföldi működésből. Ez azért is fontos, mert így kevésbé van kitéve a vállalat egyes területeknek, különösen válság idején - érvelt Mosonyi. Mint mondta, a vállalat növekedési szakaszának elején egyértelmű kritériumokat fogalmazott meg a sikerre: "akkor elhatároztuk, hogy a részvényesek érdekének képviselete, a gazdasági racionalitás alapján meghozott döntések, a társadalom és a munkavállalók iránti elkötelezettség, továbbá az üzleti etika írott és íratlan szabályainak betartása jelenti a siker kulcsát" - fejtette ki.
A vállalat és az iparág jövőjét firtató kérdésre kijelentette: az energiaipar átalakulóban van. Húsz-harminc éven belül teljesen megváltozik az energiaforrások összetétele: a fosszilis energiahordozók el fognak tűnni, ám a helyettesítő technológiák egyelőre még nem állnak rendelkezésre - fogalmazott Mosonyi. Amíg ezek nem jelennek meg, a szénhidrogének minél hatékonyabb felhasználása lehet a cél - tette hozzá.
MTI
