A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint március-május három havi átlagban 4,105 millióan dolgoztak Magyarországon a 15-74 éves korcsoportban. Ez ugyan még mindig 195 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbi állapotot, az április végi állapothoz képest 1500 fős csökkenés eredménye lett a friss adat.
Vagyis még mindig történelmi csúcs közelében tartozkódik a mutató, a csökkenés mértéke pedig egyáltalán nem olyan mértékű, hogy aggodalomra adjon okot. Ráadásul a háttérben a téli közfoglalkoztatás végével párhuzamosan mérséklődő közmunkás-létszám visszaesése is áll. Ez a változás némiképp sejthető is volt, hiszen a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbbi, májusra vonatkozó statisztikája szerint hirtelen 100 ezer új regisztrált munkanélküli lett a piacon, pont a fentebb kifejtett ok miatt.
Mindezek mellett érdemes még megjegyezni azt is, hogy májusban újra nagy számban nyíltak meg álláslehetőségek a közfoglalkoztatási program keretén belül, nem kell arra számítani, hogy a foglalkoztatottak számának mérséklődése folytatódna júniusban is.
A március-májusi statisztika "szépsége" és különlegessége, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése ellenére tovább mérséklődött a munkanélküliek száma a 15-74 éves korcsoportban. A közölt 356,9 ezres létszám közel 4000 fővel alacsonyabb az egy hónappal korábbinál, míg az egy évvel ezelőtti állapotot 104 ezerrel múlja alul.
Olvasóinknak feltűnhet, hogy a regisztrált álláskeresők számának drasztikus megugrása szinte abszolút nem köszön vissza a mostani statisztikában. Ennek két magyarázata lehet: egyrészt fogalmi különbségek is akadnak, hiszen nem minden nyilvántartott álláskereső minősül a KSH értelmezésében is munkanélkülinek. Másrészt afelett sem szabad átsiklani, hogy az NFSZ adat egy hónapra, míg a KSH-é 3 havi átlagra vonatkozik. Éppen ezért van esély arra is, hogy utóbbi esetben májusban jóval több lett a munkanélküli, viszont az április és a március - téli közmunka által még befolyásolt - csökkenések kompenzálni tudták az ötödik havi emelkedést.
Ennek eredménye, hogy a munkanélküliségi ráta is 8 százalékra csökkent az előző havi 8,1-ről. A foglalkoztatási ráta egyébként 54 százalékra emelkedett az előző havi 53,9-ről.
Az első látásra "szokatlan" folyamatokra magyarázatot, vagyis arra, hogy miközben kevesebben lettek a munkanélküliek, a foglalkoztatottak száma is csökkent, egy másik számadat segítségével kaphatunk választ. A vizsgált időszakban ugyanis a gazdaságilag aktívak is 5000 fővel lettek kevesebben. Azaz, a munkanélküliek és a foglalkoztatottak közül is voltak jó néhányan, akik úgy döntöttek - akár életkorúkból, egészségi állapotukból, netán családi okok miatt -, hogy kivonulnak a munkaerőpiacról. Statisztikai besorolásuk ezzel gazdaságilag inaktívvá válik, ami vissza is köszönt a számokban, hiszen 1600 fővel emelkedett ez a létszám.
Ez a folyamat magyarázza azt is, hogy a foglalkoztatotti létszámok "romlásával", hogyan volt képes - ha csak enyhén is, de - javulni a hozzá kapcsolódó ráta.
Székely Sarolta
mfor.hu
