Az Európa Tanács öt tagú delegációja elkészítette szakmai jelentését Magyarország nyelvoktatási állapotáról. Véleményük elviekben egybeesik a magyarországi szakemberek által korábban készített országjelentéssel, amelyből kiderül, hogy a nyelvtanítás feltételein javítani kell. Nagyobb óraszámban kell oktatni, több pedagógust kell foglalkoztatni, meg kell változtatni a nyelvvizsgáztatás rendszerét, papír helyett használható nyelvtudást kell nyújtani a tanulóknak. Medgyes Péter, az Oktatási Minisztérium nemzetközi helyettes államtitkára ismertette az úgynevezett világnyelv programot, amely csak úgy, mint az európa tanácsi ajánlás, preferálja a soknyelvűséget, vagyis azt, hogy legalább három nyelvet beszéljen egy magyar állampolgár.
Fontos elv az is, hogy a nyelvi választék széles legyen, az angol és a német mellett sok más nyelv is tanulható legyen, mert csak így őrizhető meg Európa sokszínűsége. A jövőben törekedni kell arra, hogy eredeti idegen nyelvű anyagok legyenek a könyvtárakban. Bőségesen lesznek tanár-továbbképzési programok, amelyek alkalmassá teszik a pedagógusokat, hogy például saját tantárgyukat idegen nyelven oktassák. A világnyelv program keretében már most is lehet pályázni tíz területen. Ezeket a Tempus Közalapítvány hirdette meg, hozzáférhetők a neten.
Az Oktatási és Tudományos Bizottság mai ülésén az európa tanácsi delegáltak javasolták, hogy jöjjön létre egy országos nyelvi tanács, amelyben a szakma és a nyelvhasználók, így a munkáltatók, a nemzetiségek, a tanárok, a nyelvtanulásban érdekeltek közösen vitassák meg, hogyan lehetne hatékonyan tanítani a magyar, a kisebbségi és az idegen nyelveket Magyarországon.
Munkaerőpiaci kilátások Európában - még mindig kevesen beszélnek idegen nyelvet
Egy friss fölmérés szerint az uniós országokban átlagosan az emberek 52 százaléka beszél kettőnél több idegen nyelvet. Magyarországon ez az arány tíz százalék körül van. Egy, a magyar nyelvoktatás és vizsgáztatás helyzetéről az Európa Tanács által készített elemzés nem túl optimista képet mutat.
