Súlyos hiányosságok mutathatók ki az építési folyamatra, annak dokumentálására, a kivitelezésre és a minősítésekre vonatkozó előírások betartásában - olvasható a távirati irodához eljuttatott közleményben.
A tárca közleményében azt írta: az aszfaltvizsgálat helyszíni és laboratóriumi mérései alapján az aszfalt vastagsága és minősége sok helyen nem megfelelő. A feltárt hibák együttes fennállása az útburkolat várható élettartamának jelentős rövidülését eredményezheti.
A dokumentációk és a megépített útszakasz vizsgálata alapján számos hiba és hiányosság mutatható ki, egyebek mellett a felhasznált, beépített anyagok minőségében - közölte az NFM. A vizsgálat során a szakértők eltéréseket találtak a megvalósulási tervek és a helyszínen tapasztaltak között a műtárgyak és az útburkolat geodéziája esetében, valamint az építési naplók tartalmi és formai szempontból is szabálytalannak bizonyultak.
A közlemény további hiányosságként említi, hogy az egész pályaszerkezetre nem állnak teljes körűen rendelkezésre a független mérnök által kiadott továbbépítési és eltakarási engedélyek. A koncessziós társaság az autópálya egyes elemeire úgy épített rá, hogy az eltakart munkarészek, például alsóbb aszfaltrétegek, műtárgyak szerkezeti elemeinek előzetes mennyiségi és minőségellenőrzése nem történt meg.
Bizonyos esetekben kellő pontossággal már nem vizsgálható, hogy a beépített anyagok, és a bedolgozás megfelelő-e. A minőségellenőrzési műszaki szabályozásokat ugyanakkor nem tartották be maradéktalanul.
Az NFM közlése szerint a feltárt hiányosságok és hibák hatása több milliárd forint.
"Mielőbbi kijavításuk, illetve pénzügyi ellentételezésük érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felveszi a kapcsolatot a koncessziós társasággal. A szaktárca a felülvizsgálat eredményeinek ismeretében megkezdi a közérdek érvényesítését célzó tárgyalásokat a magánpartnerrel" - írta az NFM.
Az M6-os 2010. március 31-én átadott, 65,1 kilométeres, Dunaújváros-Szekszárd szakaszát az M6 Tolna Koncessziós Zrt. építette a köz- és magánszféra együttműködését jelentő PPP-konstrukcióban. A pályaszakaszra a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az átadás napján ideiglenes forgalomba helyezési engedélyt adott ki, az indoklás szerint azért, mert a pályaszakasz koronaélen - az útpadka szélső vonalán - kívüli befejezésén folyamatosan dolgoztak. Az üzemeltetést is végző koncessziós társaság később az ideiglenes engedély 2011. végéig történő meghosszabbítását kérte az NKH-tól.
Az NFM azt követően indított vizsgálatot, hogy május 30-án, a csapadékos időjárást követően Tengelicnél az autópálya jobb oldalának leálló sávja 30 méter hosszan megsérült, és több helyen beszakadt. A tárca akkor kilátásba helyezte a PPP-szerződések átvilágítását is.
MTI
