Nagy szerepe lesz az EU-ban a lobbizásnak

Nemzeti Lobbitanács létrehozását sürgeti a miniszterelnök, mely a nemzeti érdekérvényesítés szerve lehetne az Unióban, írja a Népszabadság.

Ma már mintegy 30-40 ezerre tehető a hivatalosan is bejegyzett civil érdekvédelmi szervezetek és alapítványok száma. Az Országgyűlésben 1996 óta nyilvántartanak egy úgynevezett lobbilistát, amelyet a parlament elnöke minden évben közzétesz a Magyar Közlönyben, melyen kezdetben 271 szervezet szerepelt, jelenleg 609 a számuk.

Ebből az érdekvédelmi körből kerülnek ki azok a szervezetek, amelyeket bevonnak az ő területüket érintő jogszabályok előkészítésébe, társadalmi vitáiba. Magyarországon létezik agrárlobbi, ipari lobbi, olajlobbi, egészségügyi lobbi, és még sok másféle is. Egy felmérés szerint a cégvezetők 91 százaléka azért lobbizik, mert e nélkül nem tudná elérni üzleti céljait.

A tudományos szintű lobbizás egyik elismert képviselője volt Völgyes Iván, aki a Nebraskai Egyetemen tanított, egykor Kennedy elnök beszédírója is volt, és a General Electric magyarországi tanácsadójaként itthon is gyakorolta ezt a szakmát. Az unióban is nagy szerepet kap a lobbizás.

Nyilván ez az oka, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök Magyar Nemzeti Lobbitanács létrehozását javasolta, hogy a nemzeti érdekérvényesítés együttműködési szerve legyen köztiszteletben álló személyiségek közreműködésével. Az első ügy az Európai Uniótól kiharcolt 1350 milliárd forint maradéktalan megszerzése lenne, olvasható a Népszabadság cikkében.