Hatezerről háromezer alá csökkent az értékesített új autók száma idén januárban 2009 hasonló időszakához képest Magyarországon, derül ki a Jato Dynamics nemzetközi piackutató cég szerdán közzétett statisztikáiból.
2008. januárban még 12,5 ezer, 2007 első hónapjában pedig csaknem 13 ezer új járgányt adtak el hazánkban, azaz három év alatt kevesebb mint negyedére zsugorodott a piac.
Mi zuhantunk a legnagyobbat
A tavaly januárhoz képest 50 százalékos zuhanással egyébként listavezetők vagyunk Európában, megelőzve Ciprust (- 34 százalék), Észtországot (- 32 százalék) és Izlandot (- 30 százalék). A magyar piac mélyrepülése annál is inkább aggasztó, mivel a Jato által számításba vett 27 ország kétharmadában már növekedtek az eladások egy évvel ezelőtthöz viszonyítva, összességében pedig 15 százalékkal izmosodott az európai piac. (Igaz, ebben valószínűleg komoly szerepe volt az elsősorban a nyugat-európai országokban indított roncsautó-programoknak.)
Az új autó eladások évek óta folyamatosan csökkennek hazánkban: 2007-ben öt, 2008-ban pedig tíz százalékos visszaesés következett be, az igazán nagy pofon azonban csak tavaly jött. Ekkor 60 százalékos mínuszt voltak kénytelenek lenyelni a hazai kereskedők, miközben az összeurópai autópiac megúszta minimális, 0,7 százalékos visszaeséssel. (Ez elsősorban a húzópiacokon, Franciaországban és Németországban a roncsautó-programok nyomán bekövetkezett erőteljes növekedésnek köszönhető - a szerk.)
A januári adatok azt jelzik, hogy "kapitulált a magyar fogyasztó", azaz a válság miatt továbbra is visszafogja a tartós fogyasztási cikkekre szánt költéseit; ráadásul erősen beszűkültek a hitelből történő finanszírozás lehetőségei is, válaszolta a kimagaslóan gyenge magyar adat hátterét firtató kérdésünkre Nagy Viktor.
Visszaütött a rablógazdálkodás
A Concorde iparági elemzője szerint a zuhanás arra is visszavezethető, hogy a korábbi években a hazai autókereskedők "rablógazdálkodást folytattak". Ennek keretében "speciális árképzéssel és hitellehetőségekkel" mesterséges keresletet teremtettek – azaz olyan vevőket bírtak autóvásárlásra, akik azt nem engedhették volna meg maguknak.
Nagy Viktor az autókereskedők várakozásai alapján úgy véli, hogy idén tavasszal folytatódni fog a lejtmenet, és a januárihoz hasonló zuhanással kell számolni. Javulás legkorábban az év második felében várható - azonban növekedés akkor sem lesz, csupán a visszaesés mértéke mérséklődhet.
Ennél optimistább véleményt fogalmazott meg januárban Erdélyi Péter. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének társelnöke szerint idén már enyhén javulhat a piac, és 7,9 százalékkal 65 ezerre nő majd a forgalomba helyezett személygépjárművek száma.
Erdélyi úgy véli, a magyar piac reális felvevőképessége válságmentes időkben 120 és 140 ezer személyautó és kishaszon jármű közé esik, míg Nagy Viktor - személykocsikra vetítve - 100-120 ezerre teszi ezt a számot.
Most érdemes halászni
Az mindenesetre biztos, hogy a piac zuhanásával azok a vevők járnak a legjobban, akiknek még van elkölthető pénzük. A túlélésért küzdő autókereskedőknél ugyanis most jelentős árengedményeket lehet kiharcolni - ennek mértéke a Concorde elemzője szerint a 15-20 százalékot is elérheti a listaárhoz képest.
Wéber Balázs
