Nem állunk rossz helyen a vállalkozói aktivitás tekintetében

29 országból a világon a 8. Európából pedig Írország mögött a második helyen állt hazánk 2001-ben a vállalkozói aktivitást illetően, és ezt a pozíciónkat a tavalyi gazdasági visszaesés ellenére is megőriztük - mondta el Szerb László, a Pécsi Tudományegyetem docense, aki a nemzetközi felmérés hazai kutatás vezetője.

A parlament vállalkozásfejlesztési, ipari és kereskedelmi albizottságának tagjai azt is hallhatták: a környező országokénál nálunk jelentősen magasabb a vállalkozói aktivitás és ez a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem a kényszervállalkozások nagy száma miatt alakult így. A 2001-es felmérés adatai szerint a hazai kezdő- és fejlődő vállalkozások 68 százalékban a lehetőségre alapozva jöttek létre és nem kényszerből.

Ez a világátlagnál alacsonyabb arány, de más téren is vannak még lemaradásaink, például ezer vállalkozásból mindössze egy létrejöttéhez járul hozzá kockázati tőke. A külső befektetők, az angolból átvett kifejezéssel élve úgynevezett angyali tőke aránya pedig ennek nyolc, tízszerese. A befektetések összege viszont átlagosan mindössze egy millió forint, ami az egy nyolcada a nemzetközi felmérés középértékének.

A világátlagnak megfelelően ugyanakkor Magyarországon is kétszer annyi a vállalkozók között a férfiak száma, mint a nőké. Az albizottság tagjai a gazdasági tárca kis- és középvállalkozásokról szóló 2001-es adatairól is képet kaphattak. Mint elhangzott, ebben a csoportban dolgozott a foglalkoztatottak csaknem 64 százaléka, a GDP-nek azonban nem egészen felét adta ez a réteg. Javultak a hitelhez jutás lehetőségei, nőtt a pályázatok száma és az azon elnyerhető, illetve kiosztott támogatások összege. A pozitív pénzügyeket érintő változások pedig folytatódtak. Uniós csatlakozásunkkal például a pályázati adminisztráció terhei aligha csökkennek majd.