Kiss J. László, az MKI tudományos igazgatója felidézte: tavasszal a társadalom elsöprő többségének támogatásával a berlini kormány úgy döntött, végleg szakít a nukleáris energia alkalmazásával, és helyette a fenntartható energiatermelésre támaszkodik. A kormány 2010-ben még a legrégebbi atomerőművek működtetésének meghosszabbítása mellett foglalt állást, majd úgy határozott, hogy a japán fukusimai atomerőmű katasztrófája után átmenetileg kikapcsolt nyolc atomerőmű nem újítja fel működését - emlékeztetett.
Úgy fogalmazott, az "energiafordulat" azt jelenti, hogy Németország a kínálatorientált energiapolitikáról a szükségletorientált politikára áll át, és nagy hangsúlyt helyez az energiahatékonyságra. A cél az, hogy kevesebb erőforrással több energiát termeljenek - mutatott rá.
Kiss J. László szerint soha nem látott politikai konszenzus jött létre tavasszal a nukleáris energiáról történő lemondással kapcsolatban Németországban. Ennek a konszenzusnak azonban megvolt a "politikai ára" - vélekedett, kifejtve: elmosódtak a "frontvonalak" az ellenzék és a konzervatív kormány között, mert az utóbbi mindig inkább a gazdasági és technikai érdekeket tartotta szem előtt. Többen a Kereszténydemokrata Unió (CDU) "önfeladását" látták a nukleáris energiáról való lemondásról szóló határozatban, és nem lehet tudni, hogy ez hosszú távon miként érinti a párt hitelességét - mondta.
Úgy látta, míg a választók szemében a zöldek atomenergia-politikája mindig is konzisztensnek tűnt, a CDU állásfoglalását a nukleáris energia ellen sokan opportunizmusként és nem meggyőződéses politikaként értékelik. A zöldeknek ugyanakkor az okozhat gondot, hogy a döntő lépést végül a CDU tette meg, a kormány tette teljessé "a zöldek misszióját", ami megkérdőjelezheti a zöldek történelmi létjogosultságát - emelte ki.
A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a döntéssel Németország "atomerőmű-mentes, de nem atommentes" ország lesz, hiszen határai mentén a szomszédos államokban 22 atomerőmű található, és az Egyesült Államok is állomásoztat atomfegyvereket az országban.
Kiss J. László arra is kitért, hogy Franciaország reagált elsőként kritikusan a német döntésre - Franciaországban 58 atomerőmű van, amelyek az energiaszükséglet 78 százalékát fedezik. Németországnak az atomenergiából való kilépéshez azonban nagy szüksége lesz a környező országokra is, mert a megújuló forrásokból származó energia ingadozásait importtal egyenlítheti ki - hangsúlyozta.
Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem regionális energiagazdasági kutatóközpontjának vezetője elmondta, nemrégiben Svájc és Olaszország is úgy döntött, hogy nem épít új atomerőművet, és míg Japán rövid távon nem mondhat le a nukleáris energiáról, hosszú távon nem valószínű, hogy lenne jövője az atomerőműveknek az ázsiai országban a márciusi földrengés után.
Nagy jelentősége van annak, hogy a világ legerősebb gazdaságai közül kettő is úgy dönthet, megszabadul a nukleáris energiától, és inkább alternatív megoldásokat keres energiafelhasználása fedezésére - vélte.
A szakértő szerint a legfőbb nehézséget Németországnak az energia átmeneti tárolása és a belső átviteli hálózat gyengesége jelenti, ami az ellátás biztonságát veszélyeztetheti. Ráadásul - fűzte hozzá - az átállásnak az újfajta energiaellátásra óriási a befektetés- és tőkeigénye. Többen azonban úgy látják, miként annak idején a fegyverkezés húzta ki a gazdaságot a nagy világgazdasági válságból, úgy a jelenlegi gazdasági krízisben az újfajta energiaellátásra való átállás jelenheti a megoldást - mutatott rá.
A nemrégiben leállított nyolc német atomerőmű egyébként alacsony kihasználtsággal működött, a német energiafelhasználás öt százalékát adta 2009-ben - jegyezte meg. Hozzátette: a piacot nem rázta meg alapvetően az erőművek bezárása.
MTI
