A létszám-kategória és a tulajdonosi szerkezet nem gyakorolt lényeges hatást a fejlesztők összetételére. Az innovációs tevékenységek jelentős anyagi ráfordításokat igényelnek. A ráfordításból a legnagyobb részt, 37 százalékot az új technológia beszerzése tette ki, a kutatás, fejlesztési (K+F) tevékenység és a gépek beszerzése egynegyed-egynegyed arányt képviselt. Mindössze a ráfordításoknak valamivel több mint egytizede jutott technológiai beszerzésre, oktatásra, képzésre, valamint piaci bevezetésre.
Figyelemre méltó a K+F ráfordítások részesedése: a vállalkozások méretét tekintve az 50-250 főt foglalkoztató vállalkozásoknál az átlagos kétszeresét, 56 százalékot tettek. Az 500 főnél nagyobb cégek esetében ez az arány a 10 százalékot sem érte el, annak ellenére, hogy ebben a csoportban az innovátorok több mint fele folyamatosan végzett kutatási, fejlesztési tevékenységet.
Az innovációs tevékenységet ösztönző tényezők közül a vállalkozások közel háromnegyede a piaci részesedés növelését ítélte legfontosabbnak. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a minőség javításának is. A költségcsökkentési szempontok és a kapacitás növelése csak kis mértékben játszottak szerepet a fejlesztéseknél.
A KSH szerint a fentiekből következik, hogy az innovációhoz hasznosított információforrásoknál a vállalkozások a piaci forrásokat, ezen belül a megrendelőket, ügyfeleket, vevőket tartották a legjelentősebbnek. Az innovációs tevékenységet akadályozó tényezők sorában a megfelelő források hiánya volt az elsődleges, ezt követte a túl magas innovációs költségek említése. A gazdasági kockázatot és a megfelelő felhasználói fogadókészséget is jelentős számban jelölték meg hátráltató okként.
Nem innovatívak a szolgáltató cégek
Az innovatív vállalkozások részesedése Magyarországon a vegyiparban a legmagasabb, amely a feldolgozóipar 28,8 százalékos átlagos arányának több mint kétszerese - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
