<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Bár a Gyurcsány-csomag keretében bejelentett adóemelések hatására jelentősen megnőtt az érdeklődés az elmúlt években fokozottan vállalkozóbarát Szlovákia iránt, szakértők szerint tömeges elvándorlástól nem kell tartani. Mfor.hu körkép.

Miért éppen Szlovákia? Összeállítás a szlovák adó- és járulékrendszerről.

Több tőkét vonzunk

Szlovákia szakértők szerint 1999-ig "Hamupipőke álmát aludta", s csupán az elmúlt években alakította ki azt a fajta vállalkozóbarát gazdasági klímát, amely Magyarországot a 90-es évek közepén jellemezte. Ez a magyarázata annak, hogy a nagy nemzetközi cégek egymás után döntenek "a nyilvánosság ingerküszöbét meghaladó" új szlovákiai beruházások megvalósításáról.

A beruházásösztönző politika ellenére Magyarország ma is kétszer annyi tőkét képes vonzani, mint Szlovákia, hangsúlyozta Rétfalvi. A szomszédos ország jelenleg a régió egyik legjelentősebb tőkeimportáló országa, a tőkekihelyezés volumene ott ma még viszonylag alacsony, de a nagyvállalatok megerősödésével valószínű intenzívebbé fog válni. (Magyarországra 2005-ben 34 millió dollárt fektettek be szlovák cégek, amivel az 5. legfontosabb célországuk vagyunk.)

Bár előfordul, hogy a két ország közül Szlovákiát választják befektetési célpontnak a terjeszkedni kívánó vállalatok, azonban ellenkező esetre is akad példa. A dél-koreai gumiabroncsgyártó, a Hankook például - bár az ígért támogatások miatt az első körben még szomszédunkat részesítette előnyben - végül Dunaújváros mellett döntött. A koreai cég ugyanis végül nem kapta meg a beígért kedvezményeket, s a kibontakozó ügy miatt a szlovák gazdasági minisztert is menesztették. Emellett az elmúlt hetekben az amerikai Morgan Stanley is arról döntött, hogy Budapesten alakítja ki újabb egységét. Az összképhez hozzátartozik, hogy a magasabb hozzáadott értékű beruházások esetében a csehek és a lengyelek is rendkívül komoly vetélytársaink.

Miért éppen Szlovákia?

Ezzel együtt északi szomszédunk még mindig sok cég számára vonzó. Csak néhány példa: nem kell helyi iparűzési adót fizetni, nincs súlyadó a gépkocsiknál, egyszerűbb a könyvelési rendszer, s például a saját névre vásárolt autó is leírható költségként. A vállalkozásokból lényegesen "kisebb áron" lehet kivenni a pénzt, mint hazánkban: mindössze 19 százalék a nyereségadó. (Magyarországon a jelenlegi 16 százalékos - de 20 százalékosra tervezett - társasági adó után 25 százalék osztalékadót is kell fizetni a tőke 50 százalékáig.)

Az egyik legnagyobb különbség az autóbejegyzések terén tapasztalható: míg Magyarországon 270 ezer forintnál kezdődik a regisztrációs adó, Szlovákiában maximum 50 ezer forintot kell érte fizetni. Nagy értékű autó megvásárlásakor több millió forintot is lehet spórolni, ha a tulajdonos Szlovákiában jegyzi be a járművet. Ráadásul 16 százalék felett áll a munkanélküliségi ráta, ezért a kormány az alacsony foglalkoztatottságú régiókban kedvezményes feltételeket kínál a munkahelyteremtő beruházásoknak. A legnagyobb támogatásban a 15 százalék feletti munkanélküliségű járásokban letelepedő cégek részesülnek.

Nagy Vajda Zsuzsa

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
Lemaradhatunk a beruházásokért folyó versenyben
Nem települnek át tömegével Szlovákiába a magyar cégek
Csaba László: reformok helyett rögtönzött pótcselekvés zajlik
Magyarország népszerű: fordul a tevékenység-kihelyezés iránya
Mérnököket toboroz a szlovákiai Peugeot

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.