A SZEF megdöbbenéssel és csalódottsággal értesült a minimálbér 3,4 százalékos emelését jelentő megállapodásról, és arról, hogy ezt aláírták a versenyszféra szakszervezeteinek vezetői - áll a közleményben.
A szervezet álláspontja szerint az emelés mértéke nem jelent bérfelzárkóztatást, a megállapodás a közszolgáltatásokat végző munkavállalók cserbenhagyását, a munkavállalói szolidaritás megroppantását jelenti.
A SZEF emlékeztetett: december 11-én a versenyszféra munkavállalóit képviselő szakszervezeti vezetők még arról beszéltek, hogy a szakszervezetek csak csomagban, a béremelés kívánt mértéke mellé vett kérdésekkel együtt egyezhetnek meg a munkáltatókkal és a kormánnyal.
Akkor még feltételnek látszott, hogy a közszféra képviselőit bevonják a minimálbérről folytatott egyeztetésbe. A csomag része volt - a megegyezés feltételeként - a sztrájkszabályozás, a Munka Törvénykönyve, a cafetéria és a korengedményes nyugdíj szabályozásának felülvizsgálata - írta a SZEF.
A SZEF sajnálattal látja, hogy akadtak olyan szakszervezeti vezetők, akik elfogadták, hogy a követeléscsomag részeit majd a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) tárgyalják, és megelégedtek a bérfelzárkóztatást nem tartalmazó emeléssel és bérajánlással.
Az érdekvédelmi szervezet a közleményben azt írta, hogy a kormány a pedagógusok bérképzését - egyezetés nélkül - leválasztotta a minimálbérről, ezzel átlagosan évente 60-120 ezer forint növekménytől fosztotta meg őket.
Az életpálya modellek kapcsán csak a fegyveres szolgálatok remélhetnek 2015 közepétől - bizonytalan mértékű - béremelést - tudatták.
A SZEF közleménye szerint a kormánytisztviselők helyzetét csak 2016 közepétől kívánja rendezni a kormány, miközben közel félmillió közszolgálati munkavállaló hetedik éve nem kapott fizetésemelést, és keresetük reálértékének harmadát elvesztette. A SZEF azonnali 5 százalékos, de minimum 10 ezer forintos fizetésemelést követel január elsejétől mindenki számára.
MTI
