A nemzeti fejlesztési miniszter, aki egy szakkonferenciára érkezett a brit fővárosba, a rendezvény előtt az MTI-nek elmondta: a kormány számára az egyik kiemelt feladat annak érvényesítése a fejlesztések regionális elosztásában, hogy a munkanélküliségtől leginkább sújtott területeken sikerüljön új munkahelyteremtő beruházásokat megvalósítani.
Vannak azonban olyan iparágak, amelyek ösztönzőkkel támogatva sem települnek ilyen térségekbe, mert a földrajzi vagy egyéb tényezők ezt nem teszik számukra lehetővé. Ezekben az esetekben más ösztönzőket kell alkalmazni, például meg kell teremteni a lakásbérletpiacot - mondta a magyar szakminiszter.
Fellegi Tamás szerint a munkaerő-mobilitás egyik fő problémája, hogy Magyarországon igen magas a tulajdonban lévő lakóingatlanok aránya, és ez csökkenti a mobilitási képességet. Azokban az országokban, amelyekben elterjedt a lakásbérlés gyakorlata, a munkaerő sokkal könnyebben mozog - tette hozzá.
A miniszter szerint a másik mobilitási probléma a családtagok munkához juttatása. Mindezt nehezebb megteremteni, mint azt elérni, hogy az ipari beruházások a munkanélküliségtől sújtott régiókba irányuljanak. "Például amikor a kínaiakkal tárgyalunk gyártókapacitások Magyarországra telepítéséről, kiemelt szempont, hogy olyan térségekbe tereljük őket, amelyeket leginkább sújt a munkanélküliség" - mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Fellegi Tamás.
Az MTI azzal kapcsolatos felvetésére, hogy a megújuló és alacsony szennyezőanyag-kibocsátású energiafelhasználás meghonosítása - amely a londoni brit-magyar szakkonferencia témája - tipikusan nagyon hosszú megtérülési idejű beruházásokat feltételez, és a magánszektor ehhez általában állami támogatást igényel, a nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: jelentős támogatást nyújtanak az ilyen típusú fejlesztésekhez a különböző nemzetközi programok, például azok, amelyek EU-forrásokhoz kötődnek. A másik forrás, amelyet erre a területre lehet fordítani, a kvótakereskedelemből származó, néhány tízmilliárd forintra tehető bevétel.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormánynak vannak-e vésztervei arra az esetre, ha az euróövezeti adósságválság eszkalálódása a valutaunió széteséséhez vezetne - ennek bekövetkeztét több nagy citybeli elemző- és befektetési ház is jelentős eséllyel jósolja -, Fellegi Tamás kijelentette: Magyarország gondjai jelenleg nem abból fakadnak, hogy a jövőben milyen szerkezeti formát ölt az euróövezet, hanem abból, hogy miközben Magyarország nem tagja az eurónak, az euróalapú gazdaságokkal a legszorosabb integrációban működik. Így mindazok a gazdasági hatások, amelyek az euróövezeti tagországokban a válság miatt megjelennek, érezhetőek Magyarországon is. Ráadásul a magyar piacon jelenlévő pénzintézetek zömmel euróövezeti bankok érdekeltségei - tette hozzá.
Fellegi Tamás elmondta: a 30 ezer milliárd forintos rendszerszintű banki mérlegfőösszegből az elmúlt másfél évben csaknem kétezer milliárdot vontak ki Magyarországról, ami azt mutatja, hogy az európai bankok válságkezelési mechanizmusa Magyarországot is jelentős mértékben érinteni fogja. A kormánynak arra kell készülnie - és ezért hirdette meg az országvédelmi költségvetést -, hogy a negatív hatásokat ki kell védenie, abban az esetben is, ha végül sikerül megoldást találni az euróválságra - mondta az MTI-nek a magyar szakminiszter.
MTI
