Nem várható a lakásárak megugrása

Az ingatlanszektorra ez évben a közvetlen lakástámogatással, az adó- és illetékkedvezménnyel, valamint a normatív állami támogatással együtt 250 milliárd forintot fordít a költségvetés, ami mintegy 50 milliárd forinttal haladja meg a 2003-as mértéket. [ajanlo=50][igazitas=left/] Az elmúlt évben 137,2 milliárd, idén csaknem 200 milliárd forint jut a központi költségvetésből lakáscélokra. A múlt év végére az együttes lakáshitel-állomány elérte az 1700 milliárd forintot - hangzott el a Lakásvásár 2004 konferencia és vásár fővárosi rendezvényén. Az e célra szánt elmúlt évi közel 140 milliárd forintnyi összeg 60 százalékát már tavaly is a lakáshitelek támogatását szolgálta. Az európai uniós csatlakozástól önmagában nem várható sem az ingatlanárak megugrása, sem a kereslet bővülése. A kohéziós alapból a szennyvíz-elvezetésre irányuló beruházásokra elnyerhető támogatások viszont hozzájárulhatnak a vidéki ingatlanfejlesztések számának növekedéséhez, a vidéki életminőség javulásához, így az ottani lakások felértékelődéséhez.

A statisztikai adatokra hivatkozva ugyanakkor a szakemberek arra is figyelmeztettek: bár az ingatlanágazat egyre jelentősebb gazdasági szerepet tölt be, az elmúlt években lezajlott nagyszabású építkezési hullám ellenére is alapvető problémák jellemzik a hazai lakásszektort. A gondok legnagyobbika, hogy a 4,1 milliós lakásállományból csaknem 800 ezerre tehető a vályogházak és az alacsony komfortfokozatú, vagy komfort nélküli otthonok száma, és közel hasonló mennyiségű - összesen 778 ezer lakás - található iparosított (paneles és egyéb gyári) technológiával épített tömbben. Ezek felújítása, elsősorban is a pazarló energiafogyasztás miatt, ugyancsak elodázhatatlan.

A hasonló jellegű korszerűsítések nemcsak ezen két esetben, hanem valamennyi lakásfajtánál sürgetőek: a magyar lakások 70 százaléka ugyanis energetikai szempontból nem megfelelő állapotú házban található. Ugyanakkor az is figyelmet érdemel, hogy miközben az ingatlanszakemberek szerint kevés lakás van Magyarországon, a KSH adataiból az derül ki: az országban körülbelül 200 ezer lakóingatlan üresen áll, amelyeket - esetleg a tulajdonosokat ösztönző lépésekkel, például kedvező adózási lehetőséggel - bérbe lehetne adni, növelve ezzel a hazai bérlakás-kínálatot. Ezt a lehetőséget - vagy azt, hogy a lakótelepi lakásokat az önkormányzatok visszavásárolják, és bérotthonként hasznosítsák - már csak azért is érdemes lenne kihasználni, mert nem kifizetődő bérbeadásra szánt új házakat építeni. A bérlakásokra ugyan lenne kereslet, de az átlagos lakásokra jellemző jelenlegi 60-100 ezer forintos havi lakbére, a legtöbb kisjövedelmű család számára megfizethetetlen.

Forrás: Piac és Profit