Befektetőkhöz és az előfizetőkhöz fordul a Népszava, miután svájci tulajdonosa jelezte, hogy nem tudja tovább finanszírozni a lapot. Láposi Elza, a kiadó ügyvezető igazgatója kedden sajtótájékoztatón elmondta: csaknem tízezer új előfizetővel vagy havi 10-15 millió forintnyi támogatással lenne képes fennmaradni a lap, amely a kiadóval együtt mintegy hetven embert foglalkoztat. Ha ehhez nem jutnak hozzá, nagyjából két hónapig biztosított a működésük.
A 140 éves szociáldemokrata hagyományait gyakran hangoztató lap az elmúlt időszakban jelentős számú olvasót veszített. A nyomtatott piac más szereplőihez hasonlóan a Népszava sem tudta megállítani a példányszáma csökkenését, ami negatívan hatott a bevételeire.
Megállították a veszteséget
A tavalyi évben meg tudták állítani a negatív folyamatokat, és a kiadó 80 millióval tudta növelni az árbevételét, amely közel 779 millió forint lett. Így a korábbi veszteségből 50 millió forintos üzemi nyereségbe fordultak, és az adózott eredmény is 52 milliót tett ki. A nyereség ellenére azonban a korábbi évek veszteséges gazdálkodása a mérlegben még mindig "foltot hagy", hiszen továbbra is negatív a Népszava Lapkiadó Kft. saját tőkéje. A cégvezető által remélt befektetőnek többek között ezt a 141 milliós mínuszt kellene eltüntetnie. Érdekesség egyébként, hogy a vállalakozás saját tőkéje 2009 óta mínuszos, melynek mértéke 2012 végén volt a legmagasabb, közel 200 millió forintot ért el.
A lap egyébként a befektető keresését úgy harangozta be, hogy „A Népszava felveszi a kesztyűt a Fidesz ellen”. (Szerk. - Mindez abból a szempontból "kettős mércének" tűnhet, hogy többek között a lap által támogatott Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt roppantak meg a magyar gazdaság fundamentumai, amely a hitelválsággal a csőd szélére sodorta az országot, és jelentősen visszavetette a hazai fogyasztók vásárlóerejét. Ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a hirdetők kevesebb pénzt költsenek, illetve az olvasók meggondolják a lapvásárlásra fordított összeg szükségességét. Bár friss statisztikák nincsenek, így ez részünkről csupán egy hipotézis, de korábban voltak olyan publikus kutatások, amelyek azt jelezték, hogy a Népszava olvasótábora az egyik legöregebb, így bár morbidnak hathat a kijelentés, de az olvasók egy része szó szerint kihalt a lap mellől.)
A főszerkesztő olyan szolidaritást kért, amelyet nemrég az Origóval vagy a reklámadóval kapcsolatban már felmutatott a magyar sajtó. A lap keddi számának címlapján is ezzel a kérdéssel foglalkozik, szerintük az Orbán-kormány mindent megtesz az ellenzéki média elhallgattatásáért.
A Szerencsejáték már nem szereti a Népszavát
A Fidesz elleni küzdelem jegyében a sajtótájékoztatón Láposi Elza közölte azt is, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek közpénzek hűtlen kezelése miatt. A kiadó szerint sem az állami vállalatok, sem az állami pénzosztók nem a példányszámoknak megfelelően osztják el a támogatásokat a jobb- és baloldali lapok között. (Szerk.: ezzel egyébként nem lehet vitatkozni, több felmérés megerősítette, hogy 2010 óta az állami pénzek a politikailag szimpatikus sajtótermékekhez kerülnek.)
Láposi Elza arcpirítónak nevezte azt, ami az állami hirdetések piacán folyik. Tavaly januártól idén júniusig a 14 ezres példányszámú, 140 éves múltra visszatekintő Népszava listaáron 29 millió forintnyi, a 45 ezer példányban eladott Népszabadság 91 millió forintnyi állami támogatást kapott, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap pedig – amelyekből együttesen 45 ezret adnak el – összesen mintegy másfél milliárd forintot - közölte. (Szerk. - A havi szinten több százezer olvasót elérő mfor.hu oldalain a tavalyi évben 0 forintnyi állami hirdetés futott.)
Az érme másik oldala ugyanakkor az, hogy korábban a Népszava erősen felül volt reprezentálva, hiszen a 2009-es árbevételének közel 30 százaléka származott állami hirdetésekből. A kiadó korábban az atlatszo.hu-val azt közölte, hogy a Népszava 2007-től 2009-ig jelentős, nagyjából évi 300 millió forintos állami reklám- és szponzorációs bevételhez jutott. 2010-ben még 86 milliót, 2011-ben már csak 2 milliót kapott a lap. Különösen a Szerencsejáték Zrt.-nek volt fontos a baloldali napilap közönsége, az állami cég 2007 és 2011 között több mint 579 millió forintot költött el népszavás hirdetésekre.
Népszabadság sem áll fényesen
Nincs egyedül a Népszava a nyomtatott lappiacon a nehézségeivel. A Népszabadságot kiadó Népszabadság Zrt. ugyanis 2012-höz képest megháromszorozta a veszteségét, a korábbi 513 milliós mínuszt követően 1,42 milliárd forintos veszteséggel zárták 2013-at.
A jelentős mínuszhoz az árbevételek csökkenése is hozzájárult, hiszen az eredménykimutatás szerint a tavalyi 2,8 milliárd forintos bevétel 10 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül 5 százalékkal kevesebb folyt be a kiadó kasszájába az előfizetésből származó bevételekből és 14 százalékkal esett vissza a hirdetési árbevétel, mely tavaly 930 millió forintot tett ki.
A bevételek visszaesése mellett a legnagyobb szerepe a pénzügyi eredménynek volt a veszteségben. A kimutatás szerint ugyanis a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése soron 949 millió forintos mínuszt mutattak ki. Erről részletesebb információt azonban nem találni a kiegészítő mellékletben.
A Népszabadság vesszőfutása egyébként már a válság után elkezdődött, hiszen a lapokból negyedévről negyedévre egyre kevesebb példányt tudnak eladni a MATESZ (Magyar Terjesztés-Ellenőrző szövetség) adatai szerint.
Magyar Nemzet: nem lehet ok panaszra
A két baloldali lap mellett a jobboldali kötődésű Magyar Nemzet nem panaszkodhat. A lapot kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tavaly ugyanis bár a korábbinál kisebb mértékben, de nyereséges volt: 685 millió forint után 377 milliót sikerült a vállalkozásban megtartani. Sőt, a kiadónak olyannyira nincs anyagi gondja, hogy 2012 után tavaly még nagyobb osztalékot sikerült a tulajdonosok zsebébe kiutalni. 67 millió után ugyanis 335 millió forint osztalékfizetésre került sor.
2013-ban a kiadó egyébként 3,089 milliárd forintos árbevételre tett szert a korábbi 3,055 után. Ami a MATESZ adatai alapján fokozatosan erodálódó lapértékesítési számok alapján nem is volt túlságosan meglepő.
A részletezésből kiderül viszont, hogy bár a lapeladásból származó bevételek lényegében stagnáltak 2012-höz képest, ezt bőven tudták más bevétellel "kompenzálni". Az amúgy még mindig vergődő hirdetési piacon ugyanis 4 százalékkal sikerült több hirdetési bevételre szert tennie a lapnak, 1,689 milliárd forintra.
Emellett egyébként anyagjellegű ráfordításként közel 100 millióval kevesebbet, személyi jellegűként pedig mindössze 3 millióval többet költöttek. A cég tavalyi átlagos létszáma egyébként 185 fő volt.
KB/SzS.
mfor.hu
