6p

Meglehetősen érdekesen kommunikálja a Népszava a gazdasági problémáit. A lap vezetői az elmúlt években nem tudták megállítani az olvasótáboruk rohamos csökkenését, így több évet is veszteséggel zártak. A történethez persze az is hozzátartozik, hogy a kormány által kedvelt lapokat kitömik állami hirdetésekkel. Így volt ez a szocialisták alatt is.

Befektetőkhöz és az előfizetőkhöz fordul a Népszava, miután svájci tulajdonosa jelezte, hogy nem tudja tovább finanszírozni a lapot. Láposi Elza, a kiadó ügyvezető igazgatója kedden sajtótájékoztatón elmondta: csaknem tízezer új előfizetővel vagy havi 10-15 millió forintnyi támogatással lenne képes fennmaradni a lap, amely a kiadóval együtt mintegy hetven embert foglalkoztat. Ha ehhez nem jutnak hozzá, nagyjából két hónapig biztosított a működésük.

A 140 éves szociáldemokrata hagyományait gyakran hangoztató lap az elmúlt időszakban jelentős számú olvasót veszített. A nyomtatott piac más szereplőihez hasonlóan a Népszava sem tudta megállítani a példányszáma csökkenését, ami negatívan hatott a bevételeire.

Megállították a veszteséget

A tavalyi évben meg tudták állítani a negatív folyamatokat, és a kiadó 80 millióval tudta növelni az árbevételét, amely közel 779 millió forint lett. Így a korábbi veszteségből 50 millió forintos üzemi nyereségbe fordultak, és az adózott eredmény is 52 milliót tett ki. A nyereség ellenére azonban a korábbi évek veszteséges gazdálkodása a mérlegben még mindig "foltot hagy", hiszen továbbra is negatív a Népszava Lapkiadó Kft. saját tőkéje. A cégvezető által remélt befektetőnek többek között ezt a 141 milliós mínuszt kellene eltüntetnie. Érdekesség egyébként, hogy a vállalakozás saját tőkéje 2009 óta mínuszos, melynek mértéke 2012 végén volt a legmagasabb, közel 200 millió forintot ért el.

A lap egyébként a befektető keresését úgy harangozta be, hogy „A Népszava felveszi a kesztyűt a Fidesz ellen”. (Szerk. - Mindez abból a szempontból "kettős mércének" tűnhet, hogy többek között a lap által támogatott Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt roppantak meg a magyar gazdaság fundamentumai, amely a hitelválsággal a csőd szélére sodorta az országot, és jelentősen visszavetette a hazai fogyasztók vásárlóerejét. Ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a hirdetők kevesebb pénzt költsenek, illetve az olvasók meggondolják a lapvásárlásra fordított összeg szükségességét. Bár friss statisztikák nincsenek, így ez részünkről csupán egy hipotézis, de korábban voltak olyan publikus kutatások, amelyek azt jelezték, hogy a Népszava olvasótábora az egyik legöregebb, így bár morbidnak hathat a kijelentés, de az olvasók egy része szó szerint kihalt a lap mellől.)

A főszerkesztő olyan szolidaritást kért, amelyet nemrég az Origóval vagy a reklámadóval kapcsolatban már felmutatott a magyar sajtó. A lap keddi számának címlapján is ezzel a kérdéssel foglalkozik, szerintük az Orbán-kormány mindent megtesz az ellenzéki média elhallgattatásáért.

A Szerencsejáték már nem szereti a Népszavát

A Fidesz elleni küzdelem jegyében a sajtótájékoztatón Láposi Elza közölte azt is, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek közpénzek hűtlen kezelése miatt. A kiadó szerint sem az állami vállalatok, sem az állami pénzosztók nem a példányszámoknak megfelelően osztják el a támogatásokat a jobb- és baloldali lapok között. (Szerk.: ezzel egyébként nem lehet vitatkozni, több felmérés megerősítette, hogy 2010 óta az állami pénzek a politikailag szimpatikus sajtótermékekhez kerülnek.)

Láposi Elza arcpirítónak nevezte azt, ami az állami hirdetések piacán folyik. Tavaly januártól idén júniusig a 14 ezres példányszámú, 140 éves múltra visszatekintő Népszava listaáron 29 millió forintnyi, a 45 ezer példányban eladott Népszabadság 91 millió forintnyi állami támogatást kapott, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap pedig – amelyekből együttesen 45 ezret adnak el – összesen mintegy másfél milliárd forintot - közölte. (Szerk. - A havi szinten több százezer olvasót elérő mfor.hu oldalain a tavalyi évben 0 forintnyi állami hirdetés futott.)

Az érme másik oldala ugyanakkor az, hogy korábban a Népszava erősen felül volt reprezentálva, hiszen a 2009-es árbevételének közel 30 százaléka származott állami hirdetésekből. A kiadó korábban az atlatszo.hu-val azt közölte, hogy a Népszava 2007-től 2009-ig jelentős, nagyjából évi 300 millió forintos állami reklám- és szponzorációs bevételhez jutott. 2010-ben még 86 milliót, 2011-ben már csak 2 milliót kapott a lap. Különösen a Szerencsejáték Zrt.-nek volt fontos a baloldali napilap közönsége, az állami cég 2007 és 2011 között több mint 579 millió forintot költött el népszavás hirdetésekre.

Népszabadság sem áll fényesen

Nincs egyedül a Népszava a nyomtatott lappiacon a nehézségeivel. A Népszabadságot kiadó Népszabadság Zrt. ugyanis 2012-höz képest megháromszorozta a veszteségét, a korábbi 513 milliós mínuszt követően 1,42 milliárd forintos veszteséggel zárták 2013-at.

A jelentős mínuszhoz az árbevételek csökkenése is hozzájárult, hiszen az eredménykimutatás szerint a tavalyi 2,8 milliárd forintos bevétel 10 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül 5 százalékkal kevesebb folyt be a kiadó kasszájába az előfizetésből származó bevételekből és 14 százalékkal esett vissza a hirdetési árbevétel, mely tavaly 930 millió forintot tett ki.

A bevételek visszaesése mellett a legnagyobb szerepe a pénzügyi eredménynek volt a veszteségben. A kimutatás szerint ugyanis a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése soron 949 millió forintos mínuszt mutattak ki. Erről részletesebb információt azonban nem találni a kiegészítő mellékletben.

A Népszabadság vesszőfutása egyébként már a válság után elkezdődött, hiszen a lapokból negyedévről negyedévre egyre kevesebb példányt tudnak eladni a MATESZ (Magyar Terjesztés-Ellenőrző szövetség) adatai szerint.

Magyar Nemzet: nem lehet ok panaszra

A két baloldali lap mellett a jobboldali kötődésű Magyar Nemzet nem panaszkodhat. A lapot kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tavaly ugyanis bár a korábbinál kisebb mértékben, de nyereséges volt: 685 millió forint után 377 milliót sikerült a vállalkozásban megtartani. Sőt, a kiadónak olyannyira nincs anyagi gondja, hogy 2012 után tavaly még nagyobb osztalékot sikerült a tulajdonosok zsebébe kiutalni. 67 millió után ugyanis 335 millió forint osztalékfizetésre került sor.

2013-ban a kiadó egyébként 3,089 milliárd forintos árbevételre tett szert a korábbi 3,055 után. Ami a MATESZ adatai alapján fokozatosan erodálódó lapértékesítési számok alapján nem is volt túlságosan meglepő.

A részletezésből kiderül viszont, hogy bár a lapeladásból származó bevételek lényegében stagnáltak 2012-höz képest, ezt bőven tudták más bevétellel "kompenzálni". Az amúgy még mindig vergődő hirdetési piacon ugyanis 4 százalékkal sikerült több hirdetési bevételre szert tennie a lapnak, 1,689 milliárd forintra.

Emellett egyébként anyagjellegű ráfordításként közel 100 millióval kevesebbet, személyi jellegűként pedig mindössze 3 millióval többet költöttek. A cég tavalyi átlagos létszáma egyébként 185 fő volt.

KB/SzS.
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!