Az internetet ma még jobbára kiegészítő információforrásként használják, ám egyes kutatók feltételezik, a világháló terjedése a lappiacon hozhat változásokat.
A Gfk Hungária piackutató adatai szerint az internetet használók száma – ha nem is robbanásszerűen, de – folyamatosan emelkedik Magyarországon. A 2000 második fél évében végzett felmérés szerint 1,2 millió felnőtt fér hozzá a világhálóhoz, a 15 éves és ennél idősebb népesség 14 százaléka. Ez kétszerese az öt évvel korábbinak. Az érintettek kétharmada használja kisebb-nagyobb rendszerességgel az internetet. A szörfözők viszont egyre több időt töltenek el a képernyő előtt. Ezért joggal merült fel a kutatókban, vajon az internetezés csökkenti-e az érdeklődést más médiumok iránt.
Bacher Jánostól, a Gfk területveze-tőjétől megtudtuk, a napi újságolvasásra fordított időről nincsenek kutatási adatok, de a televíziós és rádiós közönségkutatási felmérések elemzéséből kiderül, hogy sem a televízióknál, sem a rádióknál nem tapasztalható általában csökkenő tendencia. Az on-line média tehát egyelőre nem fenyegeti a hagyományos csatornák pozícióit. Nem biztos azonban, hogy a helyzet változatlan marad a jövőben is. Erre az internetet leginkább használó társadalmi réteg, a 18–29 éves, legalább érettségivel rendelkező, többnyire budapesti férfiak csoportja médiafogyasztásából lehet következtetni.
Az említett célcsoportban a rádiózásra, a televíziózásra és a lapolvasásra fordított idő valamelyest csökkent, ez azonban nem írható teljesen az internet számlájára. Bacher János azt feltételezi, hogy ez a hatás a későbbiekben leginkább a lappiacot érintheti – kedvezőtlenül –, mert a szóban forgó népességcsoportban a világhálóhoz hozzáférők száma jócskán meghaladja a napilapot olvasókét.
Ellentmond ennek, hogy a szomszédos Ausztriában nemrégiben elkészült kutatás szerint minden osztrák napilap olvasótábora nőtt, miközben meredeken emelkedik ugyanezeknek a lapoknak az internetes látogatottsága is.
Az on-line változatok közül a Der Standard vezet: februárban 3 millió 700 ezer látogatója volt a világhálón. A nyomában van a Neue Kronen Zeitung, míg a Die Presse ezen a listán igencsak hátul kullog, 430 ezer olvasóval. A felmérés megerősíti a szerkesztőségek tapasztalatát, hogy az on-line kiadás nem konkurenciája az írott lapnak.
– Az emberek szeretik a metrón, az asztalnál, az ágyban böngészni az újságot, az interneten inkább csak átfutják az egyes rovatokat, s később, lapozgatva olvasnak alaposabban – vélekedik az egyik lap on-line kiadásának vezetője. Az internetes látogatások nagy száma persze azzal is magyarázható, hogy gyakorlatilag minden napilap 24 órán át folyamatosan szolgáltat híreket a világhálón. Elsősorban a hírügynökségek rövidített híradását használják, ám az érdeklődők így nincsenek a rádió vagy a televízió időpontjaihoz kötve.
Az internethasználat terjedése önmagában is jellemző Ausztriára: tavaly már az osztrákok 40 százaléka rendszeresen szörfözött. Ezzel az internet a leggyorsabban fejlődő média – 1999-ben az arány még csak 15 százalék volt.
Nincs versenyben az on-line
A világhálón elérhető médiumok egyelőre nem fenyegetik a hagyományos rádiózás, televíziózás és a lappiac pozícióit – vélik hazai és ausztriai kutatások alapján szakértők.
