Nem fogják a kereskedők lenyelni a békát a növekvő áfakulcsok miatt – mondta az mfor.hu-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke. Szerinte erre ugyanis a legtöbb helyen nincs pénz. Mint jelezte, a kormány eredeti szándéka a lépéssel az, hogy a költségvetési hiányt mérsékelje. Kérdés, hogy ez sikerül-e – fejezte ki kételyeit a szakember.
Az Országgyűlés május 11-én fogadta el az adócsomagot, ezen belül az áfakulcsok emelését. Ennek alapján húsz százalék helyett 25 százalékos általános forgalmi adó terheli majd az áruk, szolgáltatások többségét július elsejétől. (Kivételt csak a kenyér- és tejféleségek fognak képezni 18 százalékos kulccsal.)
Az áfakulcsok nem most változnak először: korábban több alkalommal is emelték azokat, majd 2006. januártól csökkentették 25-ről 20 százalékra. Akkor sokan azt várták, hogy a módosulás nyomán csökkennek a fogyasztói árak, utólag viszont azt lehetett látni, hogy a kereskedők többsége nem érvényesítette az árakban a mérséklődést.
Eléri-e célját az áfanövelés?
A Pénzügyminisztérium előzőleg azzal számolt, hogy három százalékos áfakulcs-emelés mellett 2009-ben 100 milliárd, 2010-ben pedig 250 milliárd forint lehet a költségvetési hatás. Végül nagyobb lett a kulcsmódosítás mértéke - feltehetőleg azért, mert a gazdaság teljesítménye és a lakosság fogyasztása is a vártnál nagyobb mértékben esik vissza.
Ugyanakkor a problémát éppen az okozza, hogy míg 2006 végéig sok éven keresztül folyamatosan bővült a lakossági fogyasztás, addig tavaly és az azt megelőző évben már csökkent. Ráadásul a legtöbb visszaélés az APEH adatai szerint is az áfakörben van, nem véletlenül: a húsz százalék áfakulcs a feketézőknek húsz százalék haszonkulcsot jelent, tehát bőven megéri. Az öt százalék emelés az OKSZ szerint rátesz egy lapáttal a feketézők javára, miközben a pénzszűke miatt még jobban visszaveti a fogyasztást: kevesebb pénzből a háztartások eleve kevesebbet tudnak vásárolni, ha pedig az árak emelkednek - a szolgáltató áremelésre kényszerü -l, még kevesebbet fognak.
Jelenleg az áfabevételek háromnegyed része a kereskedelemből származik, 1500 milliárd forintot tesz ki – hangsúlyozza a szövetség. Ezen belül az élelmiszerek áfája, hasonlóképpen a nagyságrendjét nézve, 500 milliárd forint körül mozog.
Az OKSZ szerint a teljes kiskereskedelmi fogyasztás várhatóan nagyobb mértékben esik vissza 2009-ben, mint a gazdaság teljesítménye, ezen belül pedig az áfabevételek felét adó iparcikk-eladások zuhanása kétszámjegyű lesz.
A kereskedők áremelést terveznek
Hackl Mónika, a Tesco kommunikációs vezetője szintén úgy véli: a kereskedők többsége valószínűleg nem tudja teljes mértékben átvállalni az áfaemelést, így a korábbi árakat a többség nem fogja tartani. Mint mondta, náluk is biztosan lesz drágulás, azonban törekednek arra, hogy azoknál a termékeknél, amelyeknél lehetséges, árkorrekciót hajtsanak végre. Így valószínűleg a jövőben is jelentkeznek majd olyan árucikkekkel, amelyeknek nem lesz magasabb az áruk az egy évvel ezelőttinél.
Az áfakulcsok változtatása egyébként komoly feladatot állít az áruházláncok elé, hiszen egyetlen éjszaka kell átárazni a termékeket, illetve jelezni az áfatartalom változtatását. A Tesco már most megkezdte az ezzel kapcsolatos munkákat, amely többek között az informatikai és a marketingmunkatársakat érinti. 70-80 ezer terméken kell kicserélni a címkét, és mivel éjszaka is nyitva tartó áruházakat is működtetnek, ezért néhány órára be is kell zárniuk. (Igaz, ez nem jelent nagy bevételkiesést, hiszen éjszaka kisebb a forgalom.)
Bár nagyon nehéz megjósolni, milyen következményei lesznek az áfakulcs emelésének, az látszik, hogy a drágulás valószínűleg elkerülhetetlen. Ezt jelezheti az is, hogy további két, hazánkban lévő nagy élelmiszerlánc nem kívánt válaszolni az ezt firtató "kényes" kérdéseinkre. Feltehetőleg tovább növekszik az olcsóbb, saját márkás termékek iránti igény is, illetve a vásárlók egyre inkább keresik majd az akciókat, hogy szinten tudják tartani korábbi fogyasztásukat.
Kovács Zita
